„Az orosz vagyon elkobzása közelebb löki Európát a háborúhoz” – rendkívüli ülés a parlamentben

A befagyasztott orosz vagyonnal kapcsolatos uniós tervekről a fideszes Hegedűs Barbara beszélt napirend előtt az Országgyűlés szerdai rendkívüli ülésén. A képviselőnő szerint „nem kis összegről”, mintegy 1800 milliárd euróról, vagyis körülbelül 70 ezer milliárd forintról van szó. Emlékeztetett, hogy az uniós vezetők magyarázata szerint a lefoglalt pénz csak fedezet lenne egy Ukrajnának nyújtott hitelhez. Hegedűs Barbara ugyanakkor ezzel kapcsolatban megjegyezte: „minden felnőtt ember tudja, hogy ezt a pénzt Kijev soha nem fogja tudni visszafizetni”.

Az orosz vagyont jelenleg egy belga pénzügyi szolgáltató, a Euroclear kezeli. A Fidesz országgyűlési képviselője elmondta: első lépésként elvennék a pénzt a belga letétkezelőtől, ami szerinte felvetné azt a kérdést, hogy a jövőben ki bízná rá gyanú vagy félelem nélkül a pénzét belga bankokra, ha ez megtörténhet. „A döntés másnapján minden befektető fejében felötlik majd, hogy nem lenne-e jobb inkább kimenekíteni a vagyont az unióból. Ha pedig Oroszország nemzetközi bíróságon követeli majd vissza a pénzt Belgiumtól, akkor ki állja majd a cechet? Természetesen nem Ursula von der Leyen asszony vagy Manfred Weber úr, hanem az európai adófizetők” – mondta Hegedűs Barbara.

Azt gondolja, nem lehetnek kétségeink afelől sem, hogy Moszkva ezt nem fogja annyiban hagyni, lefoglalja az európai vállalatok oroszországi vagyonát. Figyelmeztetett:

amint ez a döntés megszületik, onnantól fogva semmilyen európai befektetés nem lesz biztonságban.

Az orosz vagyon elkobzása közelebb löki Európát a háborúhoz – egyebek mellett ezt mondta válaszában Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkára. Mint fogalmazott, az unió most „egy újabb jogi trükkel próbálkozik” azzal, hogy 210 milliárd eurónyi orosz jegybanki vagyon befagyasztását tervezi. Csakhogy közben szerinte kiveszi a tagállamok kezéből a döntés jogát azzal, hogy bizottsági hatáskörbe helyezi az előterjesztést. Az államtitkár közölte: ez szerződésszegés, „szembeállnak a szerződések betűivel és szellemével”. Zsigmond Barna Pál hozzátette:

„ez egy veszélyes jogi trükk és egyben lopakodó hatáskörbővítés”, amely precedenst teremthet arra, hogy Brüsszel a jövőben bármilyen ügyben megkerülje a tagállamokat.

Az orosz vagyon zárolása megrendítheti az európai bankrendszerbe vetett bizalmat, az eurót és az egész európai gazdaságot – jelentette ki a miniszterhelyettes az Országgyűlésben.

Tiszabura hivatkozási pont lett – kétkamarás törvényhozásra tettek javaslatot a parlamentben

Tiszaburán már háromszor próbáltak meg új polgármestert választani az elmúlt két hónapban, de továbbra sincs vezetője a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei falunak. Szavazatvásárlások, megfélemlítések és rendőrségi ügyek árnyékolják be a község mindennapjait. A jelöltek egymást vádolják törvénytelenségekkel. A legutóbbi, november 30-án tartott voksoláson a CiKöSz színeiben induló Fekete Zsigmond 986 szavazatot kapott, ami a leadott érvényes szavazatok 67,17 százaléka, az ORFME színeiben induló Vavrik Géza pedig 482 szavazattal (32,82 százalék) zárt. Vavrik Géza jelezte: óvni fog, mert szerinte Fekete Zsigmond emberei nem valós meghatalmazás alapján indultak a választáson.

„Egymás után három olyan választás volt eddig Tiszaburán, amelyen a helyi klánok pénzért adták-vették a szavazatokat” – mondta napirend előtti felszólalásában a parlament szerdai rendkívüli ülésén a Jobbik országgyűlési képviselője. Brenner Koloman szerint ezért

általános iskolai végzettséghez kellene kötni a szavazati jogot, de a pártja ennél jóval nagyobb változtatásokat is kezdeményez, például ismét létrehozná a parlament felsőházát.

Brenner Koloman szerint a felsőháznak 57 képviselőből kellene állnia, és hivatali kötelességből ott kellene lenniük az üléseken a vármegyei önkormányzatok elnökeinek, továbbá Budapest főpolgármesterének is. A Jobbik javaslata szerint a határon túli magyar nemzeti közösségek 25, a tömbben élők 20, míg a a diaszpórában élők 5 főt küldhetnének a felsőházba. Úgy véli, a jelenlegi 13 elismert hazai nemzetiség képviselőinek is a felsőházban lenne a helyük, mint ahogy a négy történelmi egyház vezetőjének is.

Az Országgyűlés jobbikos alelnöke szerint az így létrejövő felsőháznak a közvetlenül megválasztott köztársasági elnök lehetne a vezetője. Indoklása szerint „ez még nagyobb súlyt adna a magyar történelmi hagyományokhoz illeszkedő, valamint a fékek és ellensúlyok rendszerét végre normális módon szabályozó és a hosszabb távú politikai gondolkodást elősegítő parlamenti testületnek”.

Brenner Koloman a javasolt felsőház jogkörével kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy amikor az adott törvényjavaslatot a felsőház visszautalná az alsóháznak, akkor már csak kétharmaddal lehetne újra előterjeszteni a jogszabálytervezetet.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában érdemben csak az ellenzéki politikus Tiszaburával kapcsolatos javaslatára reagált. A kétkamarás törvényhozás ötletére azzal reflektált, hogy „jogtörténeti jelentősége” lesz annak, amit a Jobbik javasolt. Mint fogalmazott, a javaslatok bekerültek az országgyűlés jegyzőkönyvébe, és „vélhetően sokan fogjuk majd olvasgatni a jövőben”. Megköszönte azt az „elméleti munkát”, amit Brenner Koloman és a Jobbik végzett ebben a kérdésben.

Rátérve a tiszaburai helyzetre, az államtitkár azt mondta, a kormány egyértelműen állást foglalt az ügyben, bár nem tartozik közvetlenül a hatáskörébe, ugyanis ez az illetékes választási szervek feladata. Répássy Róbert emlékeztetett, hogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter nemrég jelezte, hogy súlyos bűncselekmények sorozata történt Tiszaburán. Az államtitkár is egyértelművé tette: a szavazók befolyásolásának ez a formája súlyos bűncselekmény, „amiért éveket lehet börtönben tölteni”. Gulyás Gergelyt idézve hozzátette:

a településen egészen addig meg kell ismételni a választást, „amíg a demokratikus kiválasztási folyamat megkérdőjelezhetetlen nem lesz”.

A szavazati jog korlátozásának jobbikos javaslatát az igazságügyi miniszter helyettese azzal utasította el, hogy egyetemet végzett emberek is követnek el választási csalásokat. Példaként a DK-s Varju Lászlót említette meg, akit korábban ezért ítélt el a bíróság.

Államtitkár a Benes-dekrétumokról: az új törvény nem a magyar közösség ellen irányul

A parlament szerdai rendkívüli ülésén Toroczkai László, a Mi Hazánk parlamenti frakcióvezetője döbbenetesnek nevezte, hogy egy új szlovák törvény szerint akár fél év börtönnel is sújthatók a Benes-dekrétumokat bírálók. A politikus parlamenti felszólalásában „gyalázatos, rasszista törvénynek” nevezte a rendeletet, melynek értelmében magyarok tízezreit marhavagonokban szállították el a Felvidékről Csehországba. Toroczkai László szerint ez egy olyan jogszabálycsomag, amelynek értelmében németek, illetve német származásúak millióit is kitelepítették az akkori Csehszlovákiából pusztán a származásuk miatt.

A Mi Hazánk elnöke hozzátette: „egy ilyen dekrétumnak semmi keresnivalója Európában”, amit nemcsak a magyar kormánynak és a Fidesznek, hanem az Európai Bizottságnak és minden európai szövetségesnek is el kell ítélnie. Pártja nevében azt követeli a szövetségesektől, hogy együtt lépjenek fel a szlovák kormánnyal, illetve a szlovák parlamenttel szemben. Toroczkai László úgy véli, meg kell semmisíteni a Benes-dekrétumokat, továbbá minden olyan jogszabályt is, ami arra épül.

A Mi Hazánk parlamenti frakcióvezetőjének felszólalásra a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára válaszolt. Illés Boglárka közölte: minden olyan kérdésben, ami a határon túli magyar nemzeti közösségek érdekeit sérti, az a magyar kormány kötelessége, hogy együttműködjön a külhoni magyar nemzeti közösségek szövetségeivel, pártjaival vagy szervezeteivel. Jelen esetben a magyar kormány a Magyar Szövetség álláspontjával ért egyet.

Az államtitkár elmondta:

a felvidéki magyarokat képviselő szövetség biztosította a magyar kormányt arról, hogy ez a szabályozás nem a magyar nemzeti közösség ellen irányul.

Mint fogalmazott, valóban van egy olyan helyzet, amely komoly jogi és politikai elemzést igényel, de nem olyan felszólalásokat, mint amilyet Toroczkai László mondott. Illés Boglárka szerint ebben a kérdésben a Magyar Szövetséget kell támogatni, de hozzátette azt is, hogy fokozott figyelemmel követik a fejleményeket.

„Elkötelezettségünk a felvidéki magyarság irányába nem változott. Számunkra alapvető dolog, hogy éljen egy magyar bárhol a világon, nekünk kötelességünk támogatni és kötelességünk mellette kiállni, legyen szó akár politikai, jogi vagy anyagi támogatásról. Mi ezt tettekben is bizonyítjuk” – fogalmazott az államtitkár.

Hozzátette: a magyar kormány elemzi a szlovák jogi helyzetet, Szlovákia belpolitikájába viszont nem avatkozik be. Hangsúlyozta azt is, hogy a határon túli magyar közösségek továbbra is számíthatnak a magyar kormány támogatására.

(A nyitóképen: Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériuma parlamenti államtitkára napirend elõtt szólal fel az Országgyűlés kormány által kezdeményezett rendkívüli ülésén, 2025. december 17-én.)