Aggasztó problémákra világít rá egy, az Eduline.hu-n kedden szemlézett, 200 oldalas kutatás, amelyet az oktatási kormányzat rendelt meg 2017 nyarán. A gondok között különösen nehezen megoldhatónak tűnik
a tanár- és az eszközhiány, a módszertani elmaradottság, illetve a diákok motivál(hat)atlansága.
A kormány tavaly ugyan döntött egy idegennyelv-tanítást fejleszteni próbáló csomagról - ennek volt része a kutatás megrendelése -, de nyilvánvalóan azonnali cselekvésért kiált az a folyamat, amely szerint évről évre egyre kevesebben nyelvvizsgáznak Magyarországon úgy, hogy
2020-ban már a felsőoktatásba is csak nyelvtudást igazoló papírral lehet bejutni.
(2008-ban még 174 ezer vizsgapróbálkozást regisztráltak, tavaly már csak 116 ezret, és ennek is csak a kétharmada volt sikeres.)
A kutatás módszertana:
- 8 ezer hetedikes és tizenegyedikes diákot kérdeztek
- 1118 nyelvtanárt szólaltattak meg
- 149 iskolaigazgatót és kutatási koordinátort vontak be, és
- 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek az iskolai nyelvtanításról.
A dokumentum feltárta, hogy
a diákok kellő motiváció híján, tanulási nehézségekkel és leterhelten ülnek az órákon - egyáltalán nem kis csoportokban -, amelyeken eszköztelen, a létszámhiány miatt szintén agyondolgoztatott tanárokkal találkoznak, a pedagógusoknak ráadásul sokszor eszközeik sincsenek a munkára, legyen az nyelvi labor vagy anyanyelvi szaklektor.
Ebből kell főzniuk, miközben a rendszerben kötelező óraszám nem elég a hatékony nyelvtanuláshoz, a(z évek során akár 5-6 tanárcserét is elszenvedett) végzősöknél bevett gyakorlat, hogy iskolán kívüli lehetőségek felé fordulnak.
További problémaként merül fel, hogy az órákon a tanár többet beszél a diákoknál, a megkérdezett diákok többsége pedig úgy érzi, magyarul zajlik az óra idejének nagyobbik része.
Ismert, a Nemzeti Alaptanterv az általános iskola 4. évfolyamától teszi kötelezővé az idegennyelv-tanulást, a felmérésben részt vettek szerint azonban már másodikban is elkezdhető lenne az első idegen nyelv elsajátítása.
Noha a rendszerváltás óta csaknem megnégyszereződött a nyelvet beszélők aránya, de
európai viszonylatban Magyarország még így is sereghajtó. A magyarok jelentős része véli úgy, hogy elég, ha csak az anyanyelvét beszéli
– mondta az InfoRádiónak a közelmúltban a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Légrády Tamás szerint ennél rosszabb arány csak az Egyesült Királyságban van. Az érvényesülés legfontosabb eszköze szerinte a nyelvtudás és az informatikai ismeretek. Mint mondta, a nyelvtudáshiány miatt óriási érdeklődés övezi a Diplomamentő Programot is, sokaknak ugyanis csak a nyelvvizsga hiányzik a felsőoktatási oklevél megszerzéséhez.
- Nem szűnik meg a szinkron, de több lesz a feliratos film
- Probléma a nyelvtudással – fontos határidő halasztását szorgalmazza a szakértő
- Népszerű a kormány döntése: visszafizetik a pénzt
- Sereghajtók vagyunk idegennyelv-tudásban
- Meghirdették az újabb diplomamentő programot
- Nem a tanórák számával, hanem a nyelvoktatás hatékonyságával van baj
- Nem szívesen tanulnak nyelvet a magyar fiatalok