Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Faludi Imre

Riadót fújtak a hazai nyelvoktatásban

Infostart
2018. október 2. 19:03
A kormány 2017 nyarán egy, a nyelvvizsgaszám-csökkenés problémájának okait is feltáró tanulmányt rendelt, ami mostanra el is készült. Diákok és tanárok ezreit kérdezték meg, és alapvető hiányosságokra derült fény: se eszközök, se kedv, se megfelelően képzett tanárok.

Aggasztó problémákra világít rá egy, az Eduline.hu-n kedden szemlézett, 200 oldalas kutatás, amelyet az oktatási kormányzat rendelt meg 2017 nyarán. A gondok között különösen nehezen megoldhatónak tűnik

a tanár- és az eszközhiány, a módszertani elmaradottság, illetve a diákok motivál(hat)atlansága.

A kormány tavaly ugyan döntött egy idegennyelv-tanítást fejleszteni próbáló csomagról - ennek volt része a kutatás megrendelése -, de nyilvánvalóan azonnali cselekvésért kiált az a folyamat, amely szerint évről évre egyre kevesebben nyelvvizsgáznak Magyarországon úgy, hogy

2020-ban már a felsőoktatásba is csak nyelvtudást igazoló papírral lehet bejutni.

(2008-ban még 174 ezer vizsgapróbálkozást regisztráltak, tavaly már csak 116 ezret, és ennek is csak a kétharmada volt sikeres.)

A kutatás módszertana:

  • 8 ezer hetedikes és tizenegyedikes diákot kérdeztek
  • 1118 nyelvtanárt szólaltattak meg
  • 149 iskolaigazgatót és kutatási koordinátort vontak be, és
  • 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek az iskolai nyelvtanításról.

A dokumentum feltárta, hogy

a diákok kellő motiváció híján, tanulási nehézségekkel és leterhelten ülnek az órákon - egyáltalán nem kis csoportokban -, amelyeken eszköztelen, a létszámhiány miatt szintén agyondolgoztatott tanárokkal találkoznak, a pedagógusoknak ráadásul sokszor eszközeik sincsenek a munkára, legyen az nyelvi labor vagy anyanyelvi szaklektor.

Ebből kell főzniuk, miközben a rendszerben kötelező óraszám nem elég a hatékony nyelvtanuláshoz, a(z évek során akár 5-6 tanárcserét is elszenvedett) végzősöknél bevett gyakorlat, hogy iskolán kívüli lehetőségek felé fordulnak.

További problémaként merül fel, hogy az órákon a tanár többet beszél a diákoknál, a megkérdezett diákok többsége pedig úgy érzi, magyarul zajlik az óra idejének nagyobbik része.

Ismert, a Nemzeti Alaptanterv az általános iskola 4. évfolyamától teszi kötelezővé az idegennyelv-tanulást, a felmérésben részt vettek szerint azonban már másodikban is elkezdhető lenne az első idegen nyelv elsajátítása.

Noha a rendszerváltás óta csaknem megnégyszereződött a nyelvet beszélők aránya, de

európai viszonylatban Magyarország még így is sereghajtó. A magyarok jelentős része véli úgy, hogy elég, ha csak az anyanyelvét beszéli

– mondta az InfoRádiónak a közelmúltban a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének alelnöke. Légrády Tamás szerint ennél rosszabb arány csak az Egyesült Királyságban van. Az érvényesülés legfontosabb eszköze szerinte a nyelvtudás és az informatikai ismeretek. Mint mondta, a nyelvtudáshiány miatt óriási érdeklődés övezi a Diplomamentő Programot is, sokaknak ugyanis csak a nyelvvizsga hiányzik a felsőoktatási oklevél megszerzéséhez.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Sereghajtók vagyunk nyelvtudásban - Légrády Tamás
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást