- Tovább gyűrűzik a cafeteria témája - sztrájkolhatnak a szakszervezetek
- Apróbb finomítások szükségesek az adórendszerben
- Friss kutatás: sok cég mást választana az új cafeteria helyett
- A cafeteria helyett fizetésemelést javasolt Gulyás Gergely
- Fájó pontok vagy jó irány? - vélemények a cafeteria átszabásáról
A Magyar Nemzeti Bank költségvetési jelentése szerint teljesülhet a jövő évre kitűzött 1,8 százalékos hiánycél a 2019-es költségvetés tervezete alapján. Az adópolitikai intézkedések összességében 40 milliárd forintot hozhatnak jövőre, nyolc milliárd forint ezen felül pedig a cafeteria-rendszer átalakításából folyhat be – mondta az InfoRádiónak a Jegybank igazgatója, Baksay Gergely.
Az igazgató szerint ha ugyanannyit fordít a munkáltató a munkavállalókra, mint eddig, akkor az egyéni nettó jövedelem, ami a cafeteriából származott, kissé csökkenhet, az állam adóbevétele pedig növekedhet. "A Jegybank
nyolc-tíz milliárdos vesztést jósolt, de ennél is nagyobb lehet az állami bevételnövekedés, ami a jövőben adócsökkentéseket alapozhat meg"
- tette hozzá. Baksay Gergely azt is közölte, hogy melyek azok az adópolitikai intézkedések, amelyek összességében mintegy 40 milliárd forint adókiengedést eredményezhetnek.
"A munkahelyvédelmi akciótervet érinti egy nagyobb átalakítás: a szociális hozzájárulási adó emelkedhet ennek hatására, valamint a népegészségügyi termékadóból, az innovációs járulékból, és még több kisebb adónemből várunk többletbevételt.
A teljes adócsomag egyenlegre gyakorolt hatása kiengedő jellegű, tehát csökken az egész gazdaság adóterhe"
- magyarázta a Jegybank igazgatója.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint kisebb módosítások támogathatóak, de nincs szükség a béren kívüli juttatások átfogó átalakítására. Kordás László szerint ezt támasztja alá a Jegybank költségvetési jelentése is. Aggályosnak tartják a cafeteria-szabályok változtatását, mivel nem jelent számottevő költségvetési bevételnövekedést, megtartása pedig a kormány által is fontosnak tartott társadalompolitikai célok megvalósítását segíti. Ilyen
az öngondoskodás elvének szélesítése, a határon belüli munkaerőmobilitás segítése, vagy akár a családpolitikai eszközök támogatása
- iskolakezdési támogatás, diákhitel átvállalása a munkáltatók részéről - tette hozzá a szövetség elnöke. Az MNB nyolcmilliárd forint többletbevétellel számol, de a 17 ezer milliárdos költségvetéshez képest ez elenyésző összeg, viszont a munkáltatóknál, munkavállalóknál nagy kiesés.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt is elmondta, hogy a következő napokban a költségvetés elfogadásáig minden lehetséges fórumon felhívják erre a figyelmet, számításaik szerint ugyanis a béren kívüli juttatások átalakítása közel kétmillió munkavállalót érinthet.