Nagyot égett szovjet hasonlatával a brit külügyminiszter

Nem könnyű a modern politikus dolga, különösen nem, amikor gyújtó hangú beszédet akar mondani. Felépíti a csattanót, aztán belezuhan a maga által ásott verembe.

A tavalyi brit konzervatív pártkonferencia emlékezetes malőrje volt, amikor Theresa May kormányfő rekedt hangú felszólalása közben a háta mögött látható pártszlogen egyik betűje leesett és viccesen átértelmezte a mondatot.

Az idén a friss külügyminiszter, Jeremy Hunt szolgáltatott ziccert. A globális média jóvoltából azonban belső használatra szánt megjegyzése kemény kritikát váltott ki, Nagy-Britannia hagyományos szövetségesei részéről is.

„Világos a történelmi lecke: ha börtönné formálják az EU-klubot, akkor nem csökken a menekülési vágy, hanem nőni fog. Nem mi leszünk az egyetlen rab, aki meg akar szökni.”

A brexitpárti delegátusok ünnepeltek, azok viszont, akikkel Huntnak például fenn kell tartani a szövetséget például Moszkva ellen, már korántsem.

„Tiszteletteljesen azt mondanám, hogy különösen a külügyminiszterek számára hasznos lenne időről-időre kinyitni egy történelemkönyvet”.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még keményebb választ adott. A Financial Times című lapnak elmesélte, hogy 13 éves fiúként házuk ablakából látta, hogy a kommunista hatóságok a tüntetők közé lövettek. Tusk ellenzéki aktivista lett és az 1981-es lengyel szükségállapot idején kilakoltatták otthonából a várandós feleségével együtt, újságírói állását pedig elveszítette. 1983-ban le is tartóztatták.

A brit külügyminiszter által az EU-ra alkalmazott szovjet hasonlat azonban talán sehol nem okozott olyan felzúdulást, mint a balti államokban, amelyeket a II. világháborúban elfoglalt a Vörös Hadsereg. Vytenis Andruikaitis EU-biztos szüleit a gulágra küldték, ő ott született.

„Boldogan elmagyarázom az EU és a Szovjetunió közötti különbségeket. Bármikor, ha segít” – üzente Huntnak a Twitteren.

Az Independent című lap pedig arra emlékeztet, hogy 1991-ben szovjet tankok és katonák fellépése 14 tüntető életébe került a kiválni akaró Litvániában – nem világos, hogy ilyen véráldozatra szükség lesz a brit kilépéshez – jegyzi meg a lap.

Ironikus módon Nagy-Britannia és Litvánia a NATO-n belül szoros szövetségesek Oroszországgal szemben, de ha a brexitről van szó, akkor Litvánia a britek szemében az autoriternek tartott uniós monolit része.

Hunt ezek után kapott még a lettektől és az észtektől is, megjegyezve, hogy nekik gazdagodást, egyenlőséget és megbecsülést hozott az EU.

Az Independent még azt is hozzátette: miközben a távozó Nagy-Britannia 1,2 százalékos növekedést produkál, addig kilenc keleti tagállam három százalék felett GDP-bővülést ér majd el.