Szakértő: nincs eldöntött sorrend, de egy kis ország lehet az EU 28. tagállama

Bosznia-Hercegovina akár több évtizedes tárgyalási folyamat elé is nézhet, miután az utóbbi években a nyugat-balkáni ország politikusai nem igazán voltak nyitottak arra, hogy az Európai Bizottság által a számukra előírt, a csatlakozási tárgyalások megindításához elengedhetetlen reformokat végrehajtsák, illetve megkezdjék – fogalmazott az InfoRádióban Németh Ferenc. A kutató szerint minden azon múlhat, hogy a politikai elit elkötelezettséget mutat-e majd a csatlakozási tárgyalások iránt, vagy továbbra is a jelenleg fennálló helyzetet próbálja erősíteni azzal, hogy csak kis lépéseket tesz az EU-s integráció felé.

A csatlakozás Bosznia-Hercegovina jólétéhez, illetve a közös piac nyújtotta előnyökhöz járulhat hozzá, míg a közösség számára az európai kontinens békéjét és stabilitását hozhatja el.

A szakértő emlékeztetett, Bosznia-Hercegovinát illetően sokakban élhet a 90-es évek háborúinak az emléke, és bár azóta sokat javult a helyzet, továbbra is előfordulhatnak kisebb-nagyobb válsággócok az országban, viszont az uniós tagság perspektívája képes lehet arra, hogy ezeket a feszültségeket jelentősen lecsökkentse, Németh Ferenc szerint ezért is fontos, hogy a nyugat-balkáni régió az Európai Unió tagja legyen belátható időn belül.

Az EU már több országgal, köztük Montenegróval, Szerbiával, Törökországgal, Albániával és Észak-Macedóniával is megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, továbbá a tagországok állam- illetve kormányfői decemberi ülésükön zöld jelzést adtak ennek megkezdésére Ukrajnával és Moldovával is. Azzal kapcsolatban, hogy a felsorolt országok milyen sorrendben léphetnek be, illetőleg melyik lehet majd az első, a Magyar Külügyi Intézet kutatója elmondta: egyelőre nem látszik eldöntött sorrend – még annak tükrében sem, hogy mely ország mikor kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Jóllehet, bizonyára kis országok fognak először csatlakozni az EU-hoz – tette hozzá. Németh Ferenc szerint erre

a legnagyobb esélye Montenegrónak van, már csak azért is, mert nincs olyan szomszédja vagy más állam, amely aktívan blokkolná a folyamatot.

Ezt követően talán Észak-Macedónia és Albánia következhet a Nyugat-Balkán térségéből, bár ezen két ország esetében fennállnak olyan bilaterális problémák uniós tagországokkal, amelyek gátolhatják az integrációs előrelépést – magyarázta a szakértő.

Az elmúlt tíz évben számos dátum hangzott el vezető uniós politikusok részéről azzal kapcsolatban, hogy mikor kerülhet sor a 28. tagállam belépésére; jelenleg 2030, amit az Európai Tanács elnöke, Charles Michel pár hónappal ezelőtt a médianyilvánosság előtt kijelentett mint olyan dátum, amikor a nyugat-balkáni államoknak és az Európai Uniónak is készen kell állniuk. A kutató a céldátummal kapcsolatban kissé szkeptikus; meglátása szerint vannak olyan országok – például Montenegró –, amelyekkel hamarabb is be lehetne szerinte fejezni a csatlakozási tárgyalásokat, de ez elsősorban az EU és a tagállamok politikai akaratán fog múlni. „Ha lenne jelentős politikai akarat és elköteleződés, akkor pár éven belül a kisebb, már az integrációs előrehaladásban feljebb lévő országok az unió teljes jogú tagjaivá tudnának válni” – fogalmazott Németh Ferenc.