- Jean-Claude Juncker: mindenki ért angolul, de senki sem érti az angolokat
- Keményen üzent a leendő brit kormányfőnek az Európai Bizottság távozó elnöke
- Július elejére lesz meg Theresa May utóda
- Borsóznak a brüsszeli hátak a legesélyesebb May-utódjelölttől
- Tíz jelölt indul a brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéért
A kezdeményezést a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt terjesztette be, de szerda este az alsóházi képviselők 309-298 arányban elutasították.
A javaslat elfogadása esetén a megállapodás nélküli brexitet ellenző képviselők a jövő héten kivehették volna a parlamenti menetrend alakítását a konzervatív párti kormány kezéből,
és napirendre vehették volna a Labour tervezetét, amely kötelező jogi erővel megtiltotta volna a kormánynak, hogy rendezetlen módon, a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás nélkül léptesse ki Nagy-Britanniát az Európai Unióból.
Az alsóház eddig háromszor is elutasította az EU-val novemberben elért brexitmegállapodást, és Theresa May miniszterelnök jórészt emiatt a múlt héten távozott a Konzervatív Párt éléről. Ez kormányfői megbízatásának végét is jelenti, de utódja július végére várható megválasztásáig May ügyvezető minőségben ellátja a pártvezetői és a miniszterelnöki feladatokat.
Az utódválasztási versengésben tízen indulnak, és közülük többen is egyenes utalást tettek arra, hogy készek lennének megállapodás nélkül is kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból.
Boris Johnson árnyalta álláspontját
A legesélyesebbnek tartott jelölt, Boris Johnson volt külügyminiszter - a keményvonalas tory brexittábor frontembere - a minap kijelentette: ha ő lesz a Konzervatív Párt új vezetője és így az új miniszterelnök, az Egyesült Királyság a brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár sikerül elfogadtatni addig a brexitmegállapodást a brit parlamentben, akár nem. Hasonló nyilatkozatokat tett az elmúlt napokban a versenytársak közül Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, Dominic Raab volt brexitügyi miniszter és Esther McVey volt munkaügyi miniszter.
Szerdai kampánynyitó beszédében Boris Johnson mindazonáltal árnyalta álláspontját. Kijelentette: ha őt választják miniszterelnökké,
az ő célja sem a rendezetlen kilépés lenne, de a felelős magatartás az, ha Nagy-Britannia ennek lehetőségére is előkészületeket tesz,
és bemutatja "a Csatorna másik pártján élő barátainak", hogy minden forgatókönyvre felkészült.
Johnson szerint a megállapodás nélküli brexit lehetőségének fenntartása "életfontosságú eleme" az EU-val folytatandó tárgyalásoknak egy olyan megállapodásról, amelyre Nagy-Britanniának valójában szüksége van.
Az Európai Bizottság azonban már többször jelezte, hogy nem lehetséges a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodás újratárgyalása.
Vannak még eszközeik
A munkáspárti javaslat szerdai elvetése korántsem jelenti azt, hogy a megállapodás nélküli brexitet ellenző képviselők kifogytak az olyan eszközökből, amelyekkel megakadályozhatják a rendezetlen kilépést az EU-ból.
Az alsóház márciusban képviselői kezdeményezésre, a kormány szándéka ellenére elfogadott kötelező határozatban írta elő, hogy Theresa May miniszterelnök kezdeményezze az EU-nál a brexit halasztását a megállapodás nélküli kilépés elkerülésére - May erre egyébként is készült -, és a szerdai kudarc ellenére nem esélytelen, hogy a jövőben is sikerül egy ilyen kezdeményezés elfogadtatása.
A Munkáspárt emellett ősszel, a brexit jelenleg érvényes október 31-i határnapja előtt
bizalmatlansági indítványt is beterjeszthet az új miniszterelnök kormánya ellen. Egy ilyen indítvány elfogadására is van esély,
mivel a Konzervatív Párt kisebbségben kormányoz, és az ellenzék egységesen elveti a rendezetlen brexitet, csakúgy, mint a tory frakció számos tagja.
Ez utóbbiak közül máris többen jelezték, hogy bizalmatlansági indítvány esetén nem támogatnának olyan miniszterelnököt, aki hajlandó lenne a megállapodás nélküli brexitre.