A múlt heti európai parlamenti választásokat követően - annak értékelésére - összehívott rendkívüli EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján Tajani aláhúzta: az által, hogy kedden az Európai Parlament (EP) házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, a demokrácia erősödik.
Az EP elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta, az uniós állam-, illetve kormányfőiből álló Európai Tanács a keddi munkavacsorán "nem nevekről vitatkozik" sem az Európai Bizottság elnöki tisztsége, sem pedig más megüresedő uniós tisztségviselők pozíciója tekintetében.
Az uniós tagországok vezetői arra összpontosítanak, hogy az uniós szerződésekben foglalt kötelezettségeknek eleget téve, több szempontot - egyebek mellett a földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást - figyelembe véve egyensúlyt teremtsenek - mondta Tajani.
Az Elnökök Értekezlete keddi ülésén a frakciók többsége egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor a csúcsjelölti rendszerből kell kiindulni. Az elfogadott közös nyilatkozatban azt írták, hogy mindenképpen olyan személynek kell majd kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte kampányolva megismertette magát és programját az állampolgárokkal.
Az EP tavaly elfogadott határozata kimondja, hogy készek elutasítani azon jelölteket az Európai Bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak csúcsjelöltjei. Ennek ellenére a jelöltállítás joga az uniós alapszerződés szerint az állam-, illetve kormányfőket illeti meg.
Az EP-választáson legtöbb szavazatot szerző Európai Néppárt listavezetője a német Manfred Weber. A hivatalos joganyagban mindazonáltal a csúcsjelölti rendszer sehol nem szerepel, és ezért több vezető már jelezte, hogy nem ért egyet az alkalmazásával.