A párizsi Notre-Dame egy püspöki székhely, és noha Franciaország prímása nem a párizsi érsek, hanem a lyoni, nem kisebb a párizsi székesegyház jelentősége sem - mondta az InfoRádió érdeklődésére Gájer László katolikus pap a hétfő esti tűzben súlyos károkat szenvedő katedrálisról.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának filozófiatanára kiemelte,
a Notre Dame nemcsak turistalátványosság, hanem egy élő egyházi hely is.
"A Notre Dame nem plébániatemplom, hanem egy igazgatóság, aminek az az oka, hogy a több funkcióval bíró temlomot mentesítsék az adminisztrációs terhek alól, de ugyanúgy zajlanak ott keresztelők, esküvők, temetések, és van sok gyóntatószék sok gyóntatóidővel a templomban. Ráadásul a párizsi érsekek az elmúlt időszakban meglehetősen missziós alkatú főpapok voltak, nagy konferenciabeszédeket, missziós találkozókat tartottak ott, ez egy egyházilag is nagyon élő hely" - mondta Gájer László.
A katolikus pap jelezte, az épület csaknem nyolcszáz éves, a 12. századben kezdték építeni, és majdnem kétszáz évig épült. A jelentőségét mutatja, hogy pápák voltak jelen az alapkőletételnél és a felszentelésnél is. A templomban olyan jelentős események is történtek, mint Napoleon megkoronázása, vagy Jeanne d'Arc szentté avatása.
"Az épület leginkább a francia forradalom idején károsodott, majdnem megsemmisült, de a 19. század közepén teljességében rekonstruálták. Az a kár, amely hétfő este érte a székesegyházat, nem unikális a történelemben" - mondta Gájer László.