A lengyelek megvétózzák a Magyarországgal szembeni uniós szankciókat

Az uniós alapszerződés 7. cikkének alkalmazásával kapcsolatban Czaputowicz kijelentette: "Ha ez az ügy a Tanács elé kerül, ellene voksolunk. Megvétózzuk a döntést, ha az szankciókat vezetne be. Úgy vélem,

az EU igyekszik növelni a nyomást régiónk országain, de mi kötelesek vagyunk szolidaritást mutatni ezzel szemben".

Litván kollégája, Linas Linkevicius úgy vélte, hogy a Magyarországgal szembeni esetleges szankciók nem segítenek áthidalni az álláspontok közötti szakadékot. Hozzátette: "A párbeszédet támogatjuk az ultimátumokkal szemben". Arra a kérdésre, hogyan szavazna Litvánia ha a szankciók napirendre kerülnének a Tanácsban, a litván külügyminiszter mindössze annyit reagált: "A jövő kérdéseivel a jövőben foglalkozunk".

Horvátország osztja azokat az aggodalmakat, amelyeket a Sargentini-jelentés Magyarországgal szemben megfogalmazott, de úgy véli, hogy a kérdéssel az Európai Bizottságnak (EB) kellett volna foglalkoznia, nem pedig az EP-nek, s a kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) EP-képviselői ezért nem szavazták meg a dokumentumot - mondta Andrej Plenkovic horvát kormányfő.

Az Európai Parlament (EP) megszavazta szerdán a magyar jogállamisági helyzetről szóló, Judith különjelentést. A dokumentum értelmében Magyarországon fennáll a veszélye az uniós értékek súlyos és rendszerszintű sérülésének, ami indokolja az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását. A voksolás nyomán az ügy az EU Tanácsa elé kerül, amely négyötödös többséggel dönt majd arról, valós-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

A hetes cikk olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely az uniós alapértékek súlyos és rendszerszintű megsértése esetén végső soron akár az érintett állam szavazati jogának felfüggesztésével vagy más komoly szankcióval is járhat, de ehhez az összes többi EU-tag egyöntetű támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.