Sargentini 12 pontja: itt a jelentés kivonata magyar nyelven

Judith Sargentini Magyarországról szóló jelentése – amiről a tervek szerint a keddi plenáris vitát követően szerdán szavaz az EP – formailag az Európai Parlament állásfoglalására irányuló indítvány, amely arra szólítja fel a Tanácsot, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke (1) bekezdésének megfelelően állapítsa meg, hogy fennáll-e vagy sem az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértésének egyértelmű veszélye.

A négy kísérő szakbizottsági véleménnyel, a magyar kormányt támogató kisebbségi véleménnyel, továbbá a mellékletekkel majdnem 70 oldalnyi jelentés érdemi része (34 oldal) az állásfoglalásra irányuló indítványból (magyarán a javasolt következtetéseket), az indítványnak a jelentésben tett észrevételeket részletese kibontó, 26 oldalas mellékletéből (a jelentés érdemi részéből) és a 3 oldalas indoklásból áll, amiben a jelentéstevő kifejti, miért lát rendszerszintű fenyegetést a jogállamra nézve Magyarországon és miért tartja szükségesnek az uniós szintű fellépést a problémák orvoslására - írja a BruxInfo.

A jelentés kivonatos szövege a BruxInfo oldalán olvasható.

A teljes szöveg itt található.

Indoklásának központi eleme, hogy bár az Európai Bizottság és az Európai Parlament az elmúlt évekbenkülönféle módon számos kísérletet tett a Magyarországon felmerült aggályokkal, „a jogállamiság védelme érdekében azonban nem történt lényeges változás Magyarországon.

Továbbra is az indoklás részében hangsúlyozza, hogy az eljárás a Tanács egészének, nem pedig a vizsgált tagállamnak ad feladatot, mivel az említett problémák orvoslására szolgáló, a 7. cikk (1) bekezdése szerinti eljárás megindítása előtt alkalmazott eszközök és lehetőségek nem jártak eredménnyel.

Ami a módszertani kérdéseket illeti, Sargentini leírja, hogy párbeszédet folytatott az Európai Bizottság képviselőivel, az Alapjogi Ügynökséggel, az Európa Tanács emberi jogi biztosával, a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács főtitkárának migrációs és menekültügyi különleges képviselőjével, a Lanzarote-i Bizottsággal, a magyar kormány képviselőivel, valamint egy sor brüsszeli, strasbourgi és budapesti nem kormányzati szervezettel és tudományos szakemberrel.

„Minden megfogalmazott észrevétel harmadik felek, gyakran az Európa Tanács, az ENSZ vagy az EBESZ véleményén alapszik, olykor pedig nemzeti vagy nemzetközi bíróságok ítéletein” - teszi hozzá.

A fentiekben vázolt eljárás alapján az előadó úgy véli, fel kell kérni a Tanácsot, hogy tegyen megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy helyreállítsa a befogadó demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogok tiszteletben tartását Magyarországon.

Az indítvány tisztázza (majd a mellékletben részletesen is tárgyalja), hogy

a Parlament (illetve ebben a pillanatban a jelentéstevő) aggályai a következő kérdésekre vonatkoznak:

(1) az alkotmányos és a választási rendszer működése;

(2) az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;

(3) a korrupció és az összeférhetetlenség;

(4) a magánélet védelme és az adatvédelem;

(5) a véleménynyilvánítás szabadsága;

(6) a tudományos élet szabadsága;

(7) a vallásszabadság;

(8) az egyesülési szabadság;

(9) az egyenlő bánásmódhoz való jog;

(10) a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;

(11) a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;

(12) a gazdasági és szociális jogok.