A Sargentini-jelentés legnagyobb tévedései az Alapjogokért Központ szerint

A testület sikamlós területre tévedt, hiszen az olyan elvont, konkrét jogi definíció híján lévő fogalmaknak, mint a demokrácia vagy a jogállamiság, még az egyes tagállamokon belül sincs általánosan elfogadott tartalmuk. Olyan mérce pedig, amelyet minden nemzetállam maradéktalanul elfogadna, értelemszerűen nem is létezhet, hiszen az uniós országok eltérő kulturális, történelmi hagyományai miatt nincs két teljesen azonos államberendezkedés vagy jogrend - olvasható az Alapjogokért Központ honlapján.

Mindezek alapján valójában inkább annak áll fenn a veszélye, hogy a jogállamiság tartalmának a liberális ideológia mentén történő meghatározására formált kizárólagos igény éppen azt a sokszínűséget lehetetleníti el, amely mindig is naggyá tette Európát. Ebből fakadóan pedig a 7. cikkely aktiválása az egész Európai Unió számára beláthatatlan következményekkel járhat.

Bármilyen uniós eljárásról is legyen azonban szó, annak minden esetben az objektivitás és az elfogulatlanság talaján kell állnia, hiszen ellenkező esetben a jogintézmények kiüresednek és pusztán a politikai nyomásgyakorlás eszközévé vállnak.

- írja elemzésében az Alapjogokért Központ.

A magyar jogállamiság helyzetével foglalkozó Sargentini-jelentés alapos vizsgálata után az Alapjogokért Központ meggyőződése, hogy az abban foglalt kritikák nem többek, mint joginak álcázott, de valójában világnézeti ellentétekből fakadó politikai vádaskodások. A felhozott állítások egy része ugyanis érzékelhetően a magyar jogszabályok nem kellő ismeretén vagy szándékos félreértelmezésén nyugszik, mások viszont egyértelműen ideológiai töltetűek.

A jelentés számos olyan ténybeli tévedést tartalmaz, amelyek egyértelművé teszik, a dokumentum alkalmatlan arra, hogy objektív és elfogulatlan képet nyújtson a magyarországi helyzetről.

- áll az elemzésben. Kiemelték:

Magyarországon az Alkotmánybíróság hatáskörét nem korlátozták, egyes tekintetben volt, hogy - a testület kérésére - csökkent, más tekintetben viszont nőtt a hatásköre.

A választókerületek újrarajzolása az Országgyűlés alkotmányos kötelezettsége volt, és - szemben a korábbi szabályokkal - éppen ez biztosítja a választójog egyenlőségét.

Az Európai Unió Bizottsága részletes vizsgálatnak vetette alá a 2010-ben elfogadott magyar médiaszabályozást: ennek során bebizonyosodott, hogy az új törvények teljes összhangban vannak az uniós joggal - mutattak rá.

A külföldről finanszírozott nem kormányzati szervezetek (NGO) "regisztrációja" az átláthatóságot szolgálja - olvasható az MTI hírében. Ennek kapcsán megjegyezték: a jelentés érvelése szerint az egyesülési jognak a transzparencia követelménye - kiiktatandó - gátja.

A "Stop, Soros!" törvénycsomag célja a Magyarország alaptörvényében és a releváns nemzetközi dokumentumokban egyaránt szereplő első biztonságos ország elvének érvényesítése a magyar és uniós állampolgárok biztonságának garantálása érdekében.

Magyarország alaptörvénye a hagyományos európai családmodellt részesíti védelemben, de garantálja a férfiak és a nők teljes egyenjogúságát is.

Szintén az alaptörvény alapján a házasság kizárólag egy férfi és egy nő közötti kapcsolatként értelmezhető, ami nem korlátozó, hanem - mint írták - a "józan észnek és a hagyományoknak megfelelő meghatározás".

A központ kitért arra is: "éppen az áll összhangban a nemzetközi jog eredeti értelmével", hogy a magyar hatóságok nem nyújtanak védelmet olyan menedékkérelmezők számára, akik biztonságos országból vagy ilyen országon keresztül érkeznek Magyarországra.

A magyar tranzitzónák a vonatkozó uniós irányelvnek megfelelően lettek kialakítva, Szerbia felé nyitottak, ezért fogalmilag nem zárt létesítmények.

A röszkei határátkelőnél történt cselekmények miatt megvádolt Ahmed H. ügyében még nem született jogerős ítélet, ráadásul a hatalmi ágak szétválasztásának alapelvét sértené, ha a kormány bármilyen úton beavatkozna az eljárásba.

A plusz 1-es érvként azt írták: Magyarországon a sztrájkra vonatkozó új szabályozás alapján sem tilos a munkabeszüntetés.

Az Alapjogokért Központ szerint a Sargentini-jelentésben felhozott állítások egy része érzékelhetően a magyar jogszabályok nem kellő ismeretén vagy szándékos félreértelmezésén nyugszik, mások pedig egyértelműen ideológiai töltetűek.

Ráadásul - mint kiemelték - a dokumentumban foglalt vádak túlnyomó részét Magyarország korábban már sikeresen cáfolta a releváns nemzetközi szervezetek előtt, köztük az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság előtt. A kritikák másik része olyan jogterületeket érint, amelyek feltétlenül a tagállamok szuverenitásához tartoznak, mivel még áttételesen sem érintenek semmilyen uniós hatáskört, ebből adódóan pedig nem is képezhetnék tárgyát egy uniós vizsgálatnak - tették hozzá.

Ezt a szerződésekben is egyértelműen rögzített tilalmat a holland zöld párti Judith Sargentini egy, az Európai Bizottság által 2003-ban kiadott, semmiféle jogi relevanciával nem bíró dokumentumra hivatkozással oldja fel, azt állítva: a valójában megfoghatatlan "uniós értékek" olyannyira fontosak, hogy azok védelme érdekében a 7-es cikk szerinti eljárás kiterjedhet a kizárólagos tagállami hatásköri területekre is. "Ez a fajta lopakodó jogkörbővítés azonban semmibe veszi a tagállamok szuverenitását, így ellentétes az Unió alapelveivel és rámutat arra, hogy jelen esetben valójában nem jogállamiság-, hanem szuverenitás-vitáról van szó" - fogalmazott elemzésében az Alapjogokért Központ.

Az Alapjogokért Központ teljes elemzése itt olvasható.