Jólét vagy biztonság? – Európa komolyabban fegyverkezne, de ebből a nemzetgazdaság is profitálhat

A védelmi költségvetés emelésének és a katonai célú beruházások fokozásának lehetősége a gazdasági növekedés fenntartása mellett az elmúlt évek egyik legakutabb kérdésévé vált az Európai Unióban. Míg egyes tagállamok a gazdaság militarizálásában a jóléti kiadások csökkenését és a gazdaság visszaesését látják, mások szerint a védelmi célra átcsoportosított források az ipari termelés, a foglalkoztatás, a kutatás és a fejlesztés megélénkülése miatt pozitív hatással lehetnek a nemzetgazdaságra.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: a militarizálást támogatók közül élen járnak a lengyelek, akik már most is a GDP-jük több mint négy százalékát költik védelmi célokra és fegyverkezésre, illetve az utóbbi időben nagyon felpörgették a különböző haderőfejlesztési projekteket. Nagy Dávid hozzátette: a többi európai országgal összehasonlítva a lengyel társadalom sokkal inkább átmilitarizáltabb a történelmi múlt miatt, és ez a gazdasági prioritásokban is megmutatkozik.

Az európai államok közül jelenleg négy-öt olyan NATO-tagország van, amely éves GDP-jének a két százalékát sem fordítja védelmi kiadásokra, köztük Spanyolországra és Olaszországra is igaz ez a megállapítás.

Utóbbi két állam a bruttó hazai össztermék 1,8 százalékát fordítja ilyen célokra, miközben a nagyobb gazdasággal rendelkező országok közé sorolják a két dél-európai országot. Ez az adat is azt mutatja, hogy ha a NATO-ban elfogadnák azt az előterjesztést, hogy minden tagállamnak bizonyos határidőn belül GDP-arányosan kötelezően minimum három százalékot kell költenie katonai célokra, akkor még egyes nagyobb, erősebb országoknak is viszonylag nagyobb forrásátcsoportosítást kellene végezniük.

A védelmi költségvetés emelését ellenzők legtöbbször azzal érvelnek, hogy egy ilyen intézkedéssel kevesebb pénz jut a szociális kiadásokra, az oktatásra, az egészségügyre vagy az adócsökkentésre. Nagy Dávid ugyanakkor megjegyezte: több kutatás is azt bizonyítja, hogy ez nem feltétlenül van így, és akár számos pozitív hatása is lehet a gazdaság militarizálásának, igaz, ennek elég szigorú feltételei vannak, melyek közül a legfontosabb, hogy az elkülönített összegeket kizárólag a hazai vagy uniós védelmi ipar fejlesztésére lehet költeni.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke múlt héten egy 800 milliárd eurós programra tett javaslatot az európai védelmi fejlesztések érdekében. Az elemző kiemelte, hogy

az Európai Unió jelenleg a szükséges eszközök, fegyverek mintegy 80 százalékát külső forrásokból szerzi be, ami megint csak azt jelzi, hogy az európai hadiipar jelentős hiányokkal küzd.

Nagy Dávid szerint a tagállamoknak figyelembe kellene venniük azt is, hogy ha növelik védelmi költéseiket, akkor azt ne az adóterhek által tegyék, hanem külső források, hitelek bevonásával. Emlékeztetett, hogy az Ursula von der Leyen által bemutatott tervben ezt is rögzítették, melynek értelmében körülbelül 150 milliárd eurónyi hitel lenne lehívható a tagállamok számára.

A védelmi fejlesztéseket szorgalmazó országok szerint az említett forrásátcsoportosításokkal bővülhet a gazdaság, és pozitív hatással lehetnek a különböző kutatásokra, innovációs kezdeményezésekre, továbbá olyan áttöréseket eredményezhetnek egy-egy ország számára, amelyekből később a civil szektor is profitálhat. Nagy Dávid felhívta a figyelmet arra is, hogy jelentős infrastrukturális fejlesztések is elindulhatnak, hiszen védelmi célokat szem előtt tartva korszerűsíteni kell például a közutakat, autópályákat vagy a vasúthálózatot is, márpedig ezeket a civilek is használják, így egyáltalán nem csak a hadiipar szempontjából lényegesek ezek a kezdeményezések.