Nem bajlódnának tovább a szakmunkás bérminimummal

Valamennyi munkaadói érdekképviselet és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is támogatná a minimálbérrendszer átalakítását, vagyis azt, hogy összevonva arányosítsák a minimálbért és a garantált bérminimumot - derül ki a Magyar Nemzet cikkéből.

Az egységesített legkisebb kereset idén bruttó 199 ezer forintra jönne ki.

Az átalakítás időszerűségével a Magyar Nemzetnek nyilatkozó gazdasági szereplők - az MKIK, a VOSZ, az MGYOSZ - mindegyike egyetért, a Munkástanácsok pedig munkavállalói érdekképviseletként megfontolná. A munkáltatók szerint ezzel a hazai minimálbér Európa középmezőnyébe, a 12. helyre kerülne 620-650 euróval.

A munkáltatók szerint a jelenleg két különböző összeget alkalmazó gyakorlat helyett egyetlen új, egységes minimálbér kialakítása további érdemi keresetfelzárkóztatást, a szegénység gyorsuló visszaszorulását, a gazdaság fehéredését, valamint kevesebb adminisztrációs terhet eredményezne.

Ez annyiban lenne igaz, hogy a 2020-ban bruttó 161 ezer forintos minimálbért 25 százalékkal emelné meg.

Azt hogy miért fáj a munkaadóknak a jelenlegi rendszer, a Pénzügyminisztérium számai világítják meg. Jelenleg ugyanis mindössze 250 ezren kapják a minimálbért, míg nagyjából 800 ezren a bruttó 210 ezer forintos garantált bérminimumot, ennek pedig jóval nagyobb a munkaadók által fizetendő bérterhe még úgy is, hogy idén júliustól várhatóan újabb 2 százalékponttal mérséklődik a szociális hozzájárulási adó. A PM adatai szerint egyébként 2018-2020 között 250 ezerrel, összesen egymillió főre csökkent a két legkisebb kötelező bérelem valamelyikét kereső dolgozók száma.

A közszféra bérgazdálkodását is érintené a változás: ugyan csak 20 ezren kapják a minimálbért, további 149 ezer fő pedig a garantált bérminimumot, viszont a lassan egy évtizede változatlan bértábla számítási alapja a minimálbér, ezért az a fölött keresők bérét az erre rakódó szorzók és pótlékok, kiegészítések határozzák meg.

Ha megvalósulna az átalakítás ebben a formában, akkor a lap számításai szerint hazánkban kapnák a dolgozók a 22 minimálbért alkalmazó tagállam közül a tizenkettedik legnagyobb összeget.

A Magyar Nemzet szerint az idei évre számított bruttó 199 ezer forint felett keresők fizetése ugyanakkor nem csökkenne az átalakítás után,

sőt a kötelező legkisebb keresettől függetlenül – a várakozásoknak megfelelően átlagosan 8-10 százalékkal – nőne.

A versenyszférában alig van hatása a minimálbérnek a keresetekre, amely felett egyébként is eljárt az idő – emlékeztetett Parragh ­László MKIK-elnök, aki szerint azért annyiban mégis, hogy a 161 ezer forintra bejelentettek döntő többsége vélhe­tően jövedelme egy részét zsebbe kapja, feketén dolgozik.

Boros Imre közgazdász szerint akár már 2021-2022-től be lehetne vezetni a mostani két minimálbér helyett egységes, a munkavállalók számával súlyozott összeget. Szerinte azért meg kellene vizsgálni, a legkisebb vállalkozások milyen arányban képesek végrehajtani egy-két lépcsőben legalább 25 százalékos bérrendezést. Arra is figyelmeztetett, hogy a szociális juttatások és adókedvezmények számos eleme is a minimálbér 161 ezer forintos összegéhez kapcsolódik, ezt is mérlegelni kellene egy esetleges átalakításnál.

Szerinte ugyanakkor a gazdaság fehéredését is segítené az új összeg, nőnének a járulékbevételek és a lakossági fogyasztás is. Boros Imre hozzátette: az átalakítás az érintettek létszámának jelentős csökkenésével ma már egyszerűbb feladat.