Rövidtávon mindenképp a kőolajárak emelkedéséhez vezet Kasszim Szulejmani likvidálása, valamint az USA és Irán közötti ellentét, konfliktus mélyülése - mondta InforRádiónak Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője. Emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok hagyományosan Irán régiós ellenfelét, Szaúd Arábiát támogatja.
A világ 10 legnagyobb olajtermelő országa közül öt található a Perzsa-öböl mentén. A mostani konfliktusban érintett Szaúd Arábia, Irak és Irán pedig évente 16 millió hordó kőolajat termel ki - ez a világ összetermelésének 16 százaléka.
Az elemző szerint ugyanakkor az árakat hosszabb távon a nem OPEC (Kőolaj-exportáló Országok Szervezete) országok irányából érkező kínálat is erősen befolyásolhatja. Mivel az olajkartellen kívüli kitermelő országok részéről nagyon is jelentős a kínálat, ezért az elemző szerint valószínűbb, hogy 2020-ban stagnálnak, vagy csökkennek az olajárak.
A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy az OPEC a világ kőolajkitermelésének egyharmadát, és a saját felhasználáson túli értékesítés közel felét adja. Ezért nem elhanyagolható a térségben a termelés alakulása.
Ha a feszültség egész évben fennmarad, akkor kialakul egy "geopolitikai prémium" az olajárban - mondta Pletser Tamás. Erre egyébként már volt példa korábban.
Ez a prémium ahhoz az árhoz képest, ami a kereslet-kínálat alapján kialakulna, legalább egy 5-10 dolláros pluszt jelent majd - valószínűsítette az elemző.
Begyűrűzik, szokás szerint
Mindez Magyarországon is hatással lehet az üzemanyagok árára. Pletser Tamás szerint
már a héten egy 5-10 forintos emelkedés következhet be.
2019. szeptemberében egyébként egy feltételezhetően Iránból indított dróntámadásban megsérült Szaúd Arábiában a világ egyik legnagyobb olajfinomítója, ami a napi olajtermelés 5 százalékát érintette. A támadás hatására akkor rövid idő alatt közel 20 százalékkal emelkedett a kőolaj hordónkénti ára a világpiacon, amire a kuvaiti háború óta nem volt példa. A mostani konfliktus hatására az arany jegyzése hét éve nem látott szintre szökött, az olaj árfolyama pedig 4 hónapja nem tartózkodott olyan magasságokban, mint hétfő délelőtt.
A New York-i árupiacon az arany unciánkénti ára februári szállításra 1,68 százalékkal, 1578,45 dollárra nőtt.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajkeverék közül az északi-tengeri Brent a márciusi határidős jegyzésekben hordónként 2,32 százalékos pluszban, 70,19 dolláron forgott hétfőn reggel háromnegyed nyolckor, de eddigi napi csúcsán 70,75 dolláron állt a jegyzés. A nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára 2,00 százalékkal, 64,31 dollárra emelkedett, de eddigi napi csúcsán 64,72 dollárt kellett fizetni hordójáért - írta az MTI.
Kedd reggelre valamelyest enyhült a befektetők aggodalma a konfliktus további éleződése miatt, a WTI hordónkénti ára a Portfólió szerint 63,3, míg a Brenté 69,1 dollár volt.