A hétfő délelőtti rendkívüli parlamenti ülést kora délután a szokásoknak megfelelően rendes ülés követi, napirend előtt a miniszterelnök felszólalásával nyitnak az események. (Előzőleg a rendkívüli ülés három mentelmi jog felfüggesztésével és a köztársasági elnök legfőbbügyész-jelöltjének meg nem választásával zajlott le.)
Az ülésen ezúttal már részt vett a Fidesz és a KDNP frakciója, tagjai délelőtt még nem tartózkodtak az ülésteremben.
Magyar Péter Az igazságszolgáltatás hitelessége címmel szólt hallgatóságához.
Megállapította: megritkultak a széksorok, ezzel Seszták Miklós KDNP-s politikus, egykori miniszter őrizetbe vételére utalt, majd kijelentette, az ügyészségen dolgozók elsöprő többsége nem tehet arról, hogy a közbizalom megrendült az intézményükben. A magyar ügyészek dolgozni szeretnének, feltárni, nyomozni, a politika feladata a megfelelő keretek megteremtése ehhez.
Szerinte a mostani döntések az állam működéséről és a közbizalom visszaszerzéséről szólnak.
Hogy az ügyészség vezetése a három mentelmi jogi felfüggesztést egymás mellé rakta, világossá tette, kit szolgált ki és milyen eszközökkel az elmúlt másfél évtizeden át.
Beszámolt róla:
- döntöttek a kultúrkassza átadójának, Hankó Balázsnak a mentelmi jogáról, aki által jutott a 17 milliárd forintból pénz mindenkinek a Fidesz kulturális holdudvarából akár úgy is, hogy pályázat sem volt mögötte, Magyar Péter ekkor hosszan sorolta az érintettek neveit, „ezt a pénzt a magyar emberektől vették el, hogy a saját kampányukat finanszírozzák belőle”, „csak nem azt szeretnék elérni, hogy Hankó Balázs ne kezdjen el dalolni?” – tette fel a kérdést, megállapítva, hogy szervezetten végrehajtott, tiltott pártfinanszírozásról volt szó az NKA pályázatain keresztül, „amit elkövetett, azt önökkel együtt, bűnszervezetben követte el” – fordult a fideszesek felé
- Seszták Miklós, Orbán Viktor KDNP-s fejlesztési minisztere már nem lehet itt, mentelmi jogát felfüggesztették, a hírek szerint őt már őrizetbe is vették. Seszták Miklóst a KDNP Simicskájának nevezte, illedve a KDNP pénzügyesének, 11 milliárd forintnyi kenőpénzt emlegetve. Felvetette, hogy miért késett Seszták Miklós ügye 10 évet, és tudakolta, hogyan lett a Seszták család birodalma Kelet-Magyarország Felcsútja, miért nem vizsgálták a soha meg nem nyitott lówellnesst vagy csigagyárat.
Ezek után Magyar Péter további neveket dobott be, akik még mesélhetnének fideszes visszaélésekről, korrupciós ügyekről.
Szerinte a Fidesz-KDNP hűbérként kezelte választókerületét, alattvalóként a lakókat.
A két ellenzéki frakciót tehát azért kárhoztatta, hogy akadályozták a magyar igazságszolgáltatás munkáját, miközben számos ügy civil érintettjei már rég szembenéztek az igazságszolgáltatással.
Ezt követően terelte arra a szót, hogy a maffiabűncselekményeket akarták egy lapra terelni az ő telefonbedobási ügyével, szerinte annyi telefont kéne a Dunába dobnia az összehasonlításhoz, amennyiből már fenékküszöböt lehetne építeni a folyóban. Ennek ellenére feladta a mentelmi jogát, hogy az igazságszolgáltatás dönthessen.
Amikor majd az ügyészségre kell mennie, ígérte, visz magával egy-két feljelentést is.
Magyar Péter folyamatosan megjegyzést tett a fideszes és a KDNP-s képviselők testtartására, akik egyszer sem néztek fel, ki a számítógépét, ki a papírjait, ki a mobilját nézve ült a helyén.
Szót ejtett még az Elios-ügyről is, amelyben alapvető iratbetekintés nélkül szűnt meg az eljárás, pedig megakadályozhatták volna Tiborcz István és köre meggazdagodását, amely miatt 13 milliárd forint büntetést kellett befizetni az európai szerveknek.
Következtek a 300 milliárd forintos lélegeztetőgép-szállítmányok, amely vizsgálatot szintén leállították, a gépek máig 10 milliókért bérelt raktárakban porosodnak.
Szólt még Magyar Péter a Völner-Schadl-ügyről is, az MNB alapítványainak „kirablásáról”, utóbbi során szerinte több száz milliárd forintnyi nemzeti vagyon vándorolt „haverokhoz”.
A sor végtelenségig folytatható még, akár a letelepedési kötvény programja, akár a győri Audi-földek is érintettek lehettek volna vizsgálatokhoz.
A kormányfő ezt követően tért rá a legfőbbóügyész-választásra, szerinte olyan személyre van szükség, akinek a pártfüggetlenségéhez senki részéről nem fér kétség. Tiszteletben tartja Baka András jelölését, de olyan jelöltet nem tud a Tisza Párt támogatni, akinek a testvére egy fontos ügyben érintett. Magyar Péter úgy látja, az államfő és a Tisza Párt ugyanazt akarják, a különbség az, hogy másként ítélik meg, mi szükséges az újrakezdéshez; szerinte teljes szakítás kell az elmúlt másfél évtized gyakorlatával. Tisztelettel kéri Baka Andrást, hogy jelöljön új személyt a Legfőbb Ügyészség élére.
Kijelentette: bárki, aki egy forint közpénzt is elemel, a törvény teljes szigorával fog szembenézni.
Beszéde végén türelmet kért, de jelezte, az események láthatóan gyorsulnak, ezért mindenki „kösse be magát”.