Áder János a kegyelmi ügyről: jól meg kell fontolnia bizonyos szempontokat a parlamentnek

Az államfő kegyelmi jogára vonatkozó szabályok a rendszerváltás, 1990 óta nem változtak, Göncz Árpád ugyanolyan előírások mentén hozott döntéseket, mint Áder János vagy Novák Katalin.

Mint a rádióban Áder János elmondta, a kegyelmi jog célja, hogy ha a büntetőeljárás vagy már a végrehajtás során kiderülnek bizonyos családi, egészségügyi, szociális tények az elkövetőről, akkor azt a köztársasági elnök mérlegelhesse. Ezeket a bíró nem mérlegelheti, csak a bűnösségről, egy tett elkövetéséről dönthet. Az államfő mondhatja azt, hogy vannak olyan családi, szociális szempontok, amelyek alapján

• eljárási kegyelmet ad (ha az illető még nincs börtönben) vagy
• kegyelmet ad (ha már elkezdte a büntetése letöltését).

Azért, hogy kézzelfoghatóbb legyen, milyen szempontokat lehet értékelni, a volt államfő több példát is említett.

Az egyik szerint egy fiatalember közúti balesetet okozott, nem a látási és az útviszonyoknak megfelelő sebességgel vezette az autóját. Meghalt egy ember. A férfi két év börtönt kapott. A lelkiismerete azonban nem tudott megnyugodni, újabb és újabb öngyilkossági kísérleteket követett el. Az egyikben olyan sérüléseket szenvedett, hogy az egyik karját vállból, a másikat alkarból amputálni kellett. Világos volt, hogy a börtönben csak rabkórházba kerülhet - a kegyelmi ügy tárgya az volt, hogy ott vagy otthon töltse le a büntetését.

"Ez az ember jobban megbüntette magát, mint ahogy a bíró őt megbüntette" - vélekedett Áder János, aki ezért döntött a kegyelemről és tette lehetővé, hogy a férfi családja gondoskodjon róla. "Minden hallgató eldöntheti, hogy ő milyen döntést hozott volna" - jegyezte meg a volt köztársasági elnök.

Az elmúlt hetekben felmerült, hogy lehetett-e politikai nyomás egy-egy kegyelmi ügyben.

"Ez egy kétszereplős eljárás, harmadiknak nem osztottak lapot. Az egyik szereplő az igazságügyi miniszter, a másik a köztársasági elnök, plusz a két vezető szakmai stábja" - szögezte le Áder János, aki 10 év alatt egyszer sem tapasztalta, hogy a miniszterelnök vagy a frakció kérést fogalmazott meg, vagy akár csak kérdést intézett volna hozzá bármilyen kegyelmi ügyben, holott volt olyan, amely megosztotta a fideszeseket. Erre Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, bába ügyét említette példának, megemlítve, hogy ez a sajtóban is nagyon nagy nyilvánosságot kapott.

Mint mondta, Kertész Ágnes emberölési ügyét is nagy közérdeklődés kísérte, akkor például egy több mint 20 ezer aláírásos beadványt is kapott, melyben a kegyelem megadását kérték tőle. Ilyenfajta nyomás tehát volt, de ez nem mindig rossz, jegyezte meg Áder János, példaként említve, hogy egyes ügyekben néhány beadvány hasznos is volt, bővítette a mérlegelési szempontjaikat.

"De egy köztársasági elnök nem dönthet a média nyomására. Neki a jogi, illetve a fent említett szempontokat kell mérlegelnie" - rögzítette a volt köztársasági elnök.

A példákat tovább sorolva kiderült, hogy elengedte egy (nem olyan nagy összegű) bolti lopást elkövetett nő pénzbüntetését, mert a nő nem tudta kifizetni, így börtönbe kellett volna mennie két hónapra, ám egy kiskorú gyermeke más családtag és segítő híján teljesen egyedül maradt volna.

Vagy egy másik ügyben egy férfi garázdaságért másfél évet kapott. Be is vonult a börtönbe, de kicsivel azután hasnyálmirigyrákot diagnosztizálnak nála, több áttéttel. A börtönbüntetésből mégé sok volt hátra, de az orvosok szerint a férfinak csak néhány hónap maradt az életéből. Az volt a kérdés, hogy hazaengedjék-e a családjához az utolsó hónapjaira.

A döntések indokaiban legyen nagyobb a transzparencia?

Az elmúlt hetekben felmerült javaslat kapcsán körültekintésre int Áder János. Az indítvány ugyanis felveti annak kérdését is, hogy ezeket az ügyeket lehet-e nyilvánosságra tárni.

"Biztos, hogy a nyilvánosságra kell hozni az indokokat? Az öngyilkosságok sorát elkövető, amputált kezű fiatal ügyét? A rákos ember szenvedését? Hogy azt a sajtó esetleg bulvár stílusban taglalja a nyilvánosság előtt?"

- tette fel a kérdést a volt államfő.

"Csak azért, mert most született egy hibás vagy annak tűnő döntés, akkor azért megváltoztatni az eljárási rendet, vállalva ilyen kockázatokat és a nyilvánosság előtt taglalni ezeket a szempontokat - erősen megfontolnám a parlament helyében, hogy erre az útra téved-e vagy sem" - fogalmazta meg álláspontját.

Végül megismételte: nem a bűnösségről dönt a köztársasági elnök. Nem arról, hogy rosszul végezte-e a munkáját a nyomozóhatóság vagy a bíróság, hanem arról, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az elkövető vagy sem. Nagyon fontos, hogy mi lesz azzal a kegyelmet kérő emberrel, akinek méltányolható szempontjai vannak - erre a parlamentnek is tekintettel kell lennie.