Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Akár az Alkotmánybíróság is dönthet az államfő sorsáról

Infostart
2024. február 9. 11:07
Ha méltatlansági eljárást indítványoznak Novák Katalin ellen a kegyelmi döntése miatt, akkor azt előbb a parlamentnek kell kétharmados többséggel támogatnia, majd az Alkotmánybíróság elé kerül az ügy.

A bicskei pedofilügyben hozott kegyelmi döntésének nyilvánosságra kerülése óta az ellenzéki pártok Novák Katalin lemondását követelik. Hack Péter az Indexnek elmondta, a kegyelmi döntés nem vonható vissza. Az ELTE ÁJK tanszékvezetője kiemelte, ez alapvető jogbiztonsági követelmény. "Rendkívül bizonytalan jogi helyzet lenne, ha a köztársasági elnök meggondolhatná magát, vagy egy új köztársasági elnök visszavonhatná hivatali elődje döntéseit. Ha ez működhetne, a kegyelemben részesítettek örök bizonytalanságban maradnának, de kegyelmi döntések sehol a világon nem visszavonhatók" – mondta.

A Demokratikus Koalíció méltatlansági eljárást kezdeményezett Novák Katalin ellen, ehhez a parlamenti képviselők egyötödének aláírására van szükség. Az eljárás feltétele, hogy a köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsértse, vagy szándékos bűncselekményt kövessen el. Hack Péter szerint ez minden kegyelmi döntés esetén fennáll, mert "az elnök csak úgy tud kegyelmet adni, hogy közben a bűncselekmény sértettjének a jogvédelmét nem adja meg az állam”.

A méltatlansági eljárásban a parlament kétharmados többsége dönthet a méltatlansági eljárás megindításáról, amelyet az Alkotmánybíróság folytat le, és szintén kétharmados többséggel dönt a kérelemről.

Orbán Viktor csütörtökön közölte: alkotmánymódosítást nyújtott be a kormány nevében, „amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson. Ideje rendezni ezt a kérdést”.

A javaslatról Hack Péter azt mondta, hogy az Alaptörvény a képviselők kétharmadának szavazatával módosítható, ez azonban nem lehet visszaható hatályú, vagyis a vitát kiváltó kegyelmi döntés problémáját nem oldja meg. Azt is hozzátette, az alkotmánymódosításban a jogalkotónak pontosan meg kell határoznia, hogy jogilag mit kell érteni "a kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekményen", mert minden olyan szándékos bűncselekmény, amelynek a sértettje kiskorú, például a kiskorú kerékpárjának ellopása is "kiskorú sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmény".