Így jönnek rá hosszú idő után is, kié egy holttest

Négy évtizede létezik az Interpolnál egy nemzetközileg jóváhagyott áldozatazonosítási protokoll, ez a DVI (a rövidítés feloldása magyarul: tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosítása). Ez átfogja a teljes tevékenységet a helyszíni szemlétől, a holttestek helyszínről történő kivonásán át a boncteremben történő adatgyűjtésig és rögzítésekig, a hozzátartozókkal való kapcsolattartás és a tőlük történő információkérés, a post mortem és ante mortem adatok összevetése, ezek alapján a személyazonosság kimondása is része az eljárásnak - tudta meg az InfoRádió Petrétei Dávid rendőrőrnagytól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának oktatójától.

"Ez a tevékenység tudományközi megközelítésű, tehát együtt dolgozik benne

rendőr, nyomozó, helyszínelő, orvosszakértő, genetikus, ujjnyomszakértő, fogorvosszakértő, mindvégig a kegyeleti-emberiességi szempontok maximális tiszteletben tartásával.

Ez a világon mindenütt azonos jegyzőkönyveken történik, szabványosított módszerekkel" - tette hozzá Petrétei Dávid.

Ez utóbbinak az az oka, hogy a több nemzetet érintő tömegszerencsétlenségek áldozatainak azonosításakor zökkenőmentesen tudjanak együttműködni a szakemberek.

Az azonosításnak - mint folytatta - két csoportja van.

"Elsődleges azonosítóknak számítanak az ujjnyomatok, a DNS, a fogazat, másodlagos azonosítónak számít minden orvosi előzményi adat, a műtéti hegektől a tetováláson át a személyleírásig, továbbá a holttestnél található mindenféle személyes tárgy, ruházat, ékszerek, egyebek. Ezek rögzítése történik meg a boncteremben, illetve ezek összegyűjtését kérjük a hozzátartozóktól az ante mortem fázisban" - írta le Petrétei Dávid.

Természetesen minden azonosítás akkor működik csak, ha van mivel összehasonlítani, a dél-koreaiak esetében tény, hogy 17 éves korban mindenkitől ujjlenyomatot vesznek az országban, de mint a szakértő rámutat, nem kell feltétlenül rendelkezésre állnia adatbázisszinten ennek, az eltűnt/áldozat otthonában is le tudják venni a nyomot, lefoglalják a fogkeféjét, fésűjét.

Hogy ez vízben mennyivel nehezebb?

"Attól függ, mennyi idő telik el a halált követően.

Minden késői hullajelenség, például egy ujjnyomazonosítás befolyásolni tud, hiszen amint az ujjbőr eltűnik, az ujjnyom is. Ez lassan történik meg, de néhány nap után is különleges eljárás kell már"

- mondta Petrétei Dávid azonosítás-szakértő.

A múlt szerdai hajókatasztrófával kapcsolatos valamennyi hírünket ITT találja.