- Irgalmatlan mennyiségű pusztító metángáz szabadul el folyamatosan Grönlandon
- Súlyos helyzetekkel szembesült 2018-ban a Föld lakossága
- Klímaváltozás: el fog tűnni a krumpli a magyar földből
- Meglepő felmérés: a magyaroknak van, ami a fizetésnél is fontosabb
- Van, ami a felmelegedésnél is pusztítóbb
- Klímaváltozás: már nem elég, amit a Föld három éve vállalt
2018-ban az egyes hónapok hőmérsékleti anomáliáit tekintve csupa "legekről" tud beszámolni Lakatos Mónika éghajlatkutató, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa.
"A tavalyi a valaha volt legmelegebb április volt, a május a harmadik, az augusztus pedig a negyedik legforróbb."
Ha az évszakos rangsorokat nézzük, a harmadik legmelegebb tavaszunk, a hetedik legmelegebb nyarunk és a második legmelegebb őszünk volt 2018-ban.
"Pedig érdekesen indult a tavasz, az első tavaszi napunkon mínusz 24,6 Celsius-fokot mértünk Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján pedig 32,9 fokot Sajópüspökin"
- számolt be róla a szakember.
Három komoly hőségperiódus volt múlt nyáron, 14 nap felelt meg a másodfokú hőségriasztás kritériumának.
Ugyanakkor 2018-ban a legmagasabb hőmérséklet mégsem érte el a 40 fokot, sőt meg sem közelítette azt, 36,6 fok volt egy-egy júliusi és augusztusi napon is.
A legnagyobb csapadék júniusban esett egy napon (170 milliméter), és heves esőzések voltak több településen is: volt, ahol a havi csapadékmennyiség többszöröse hullott le.
Az év végi összefoglalások idején mindig nagy izgalommal figyelik a szakemberek az évzáró hőmérsékleteket, ezek alapján derül ki ugyanis, hogy hányadik legmelegebb év volt az adott esztendő a mérések kezdete óta.
"2018 a legmelegebb év lett Magyarországon. Ebben a nem túl nemes versenyben az első tíz között mindössze kettő olyan van, ami nem az ezredforduló utáni"
- árulta el Lakatos Mónika. Globálisan 2018 a negyedik legmelegebb év lesz az előzetes számítások szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak 1901 óta vannak hőmérsékleti adatai.