- Ursula von der Leyen: a jövő héten nem lesz megállapodás az orosz olajembargóról
- Soros György: ez a harmadik világháború kezdete lehet
- Henry Kissinger újrarajzolná a térképen az ukrán-orosz határt
- Felső plafont szabna az olaj árának az Európai Unió és az Egyesült Államok
- Jens Stoltenberg: a szabadság fontosabb a szabadkereskedelemnél
Az idén nem télen, hanem a nyári hónapok előtt tartják az éves davosi világgazdasági fórumot, amelyen a szokásos jövőbeli elmélkedések helyét átvette a háborúra és a háborús feszültségre adott válasz.
Egy nappal azután, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a már megszokott módon, bejelentkezett és a nagy képernyőről üzent, hogy állítsák le a kereskedelmet az agresszor Oroszországgal és segítsenek újjáépíteni az országot, hasonló beszédet tartott a NATO főtitkára is.
Jens Stoltenberg kendőzetlenül közölte: a Kínával és Oroszországgal fenntartott kereskedelmi kapcsolatok veszélyesek.
„A szabadság többet ér, mint a szabadkereskedelem. Az értékeink védelme többet ér, mint a profit”.
Mint mondta, a globalizáció sok gazdasági haszonnal járt, de az ukrajnai háború megmutatta, hogy az autoriter vezetésű államokkal való kapcsolatok sebezhetővé tették a Nyugatot.
Nyugati vezető szájából meglepően hangzott, hogy a „szabadkereskedelmi korlátok lebontása” függővé tette Európát az orosz gáztól és kőolajtól. A technológia megosztása pedig azzal fenyeget, hogy
a Nyugat elveszíti előnyét a modern fegyverzetek terén
és lehetővé teszi, hogy külföldiek is ellenőrizhessék a létfontosságú infrastruktúrát, például az 5G-s hálózatot – ezzel már Kínára utalt.
„Ha megosztjuk a technológiát, pénzt kereshetünk, de aláássuk a nyugat biztonságát” – fejtegette, majd egy kicsit visszatáncolt.
„Nem a Kínával való kereskedelem ellen vagyok, de
azt mondom: az 5G-s hálózat ellenőrzése létfontosságú biztonsági kérdés”. Stoltenberg megismételte azt is, hogy a NATO nem akar beavatkozni Ukrajnában, de Putyin orosz elnök „kevesebb NATO helyett több NATO-t” kapott a határain azzal, hogy megtámadta az országot.
Felszólalt Davosban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is, aki azt mondta: globális következményei lesznek, hogy Moszkva úgy döntött, „fegyverként használja fel az élelmiszert”.
„Az éhezést és a gabonát használják az erő demonstrálására és mások zsarolására... az elfoglalt ukrán vidékeken elkobozzák a gabonát és a mezőgazdasági eszközöket” – mondta és hozzátette: „a harmincas évek szovjet gyakorlatát és pusztító éhségét idézi”. Nem használta a Holodomor szót, amely az ukránok szerint a kifejezetten őket megcélzó, éheztetéssel folytatott népirtás volt, de az utalás egyértelmű volt. (A 30 éves „kulákellenes” szovjet kampányában ukrán, orosz, kaukázusi, szibériai és kazahsztáni vidékeken is milliók haltak meg).
Von der Leyen szerint az oroszok szándékosan bombázzák az ukrán élelmiszer raktárakat és tartják blokád alatt az ukrán kikötőket. Emiatt 20 millió tonna gabona ragadt az országban, ami világszerte hiányt és brutális drágulást okozott – különösen a fejlődő országokban. Megszólalt Davosban Soros György amerikai-magyar befektető is: szerinte az ukrajnai események a 3. világháború nyitánya lehet és ez a civilizáció végét jelentheti. Soros keményen bírálta Merkel volt német kancellárt, amiért szerinte túl szoros kapcsolatba került a Kremllel.