Az amerikai demokrata párt képviselői várhatóan hétfőn nyújtják be azokat a pontokat, amelyek alapján újabb impeachment eljárást akarnak indítani a távozó Donald Trump elnök ellen. A Trump-hívek radikálisai szerdán törtek be a kongresszus épületébe, nem sokkal az után, hogy a novemberi választások tisztaságát megkérdőjelező, de a hatalomátadást végül elfogadó elnök arra szólította fel őket, hogy vonuljanak a Capitolium elé, és hallassák a hangjukat. A zavargások nyomán öt ember vesztette életét.
Több mint 190 képviselő, többségükben demokraták most “lázadásra való felbujtás” miatt akarnak vádat emelni Trump ellen, és ahogy korábban, most is a szenátusban rendeznének pert. Trump azonban csak kilenc napig van még hatalmon, így a kezdeményezésnek inkább szimbolikus jellege van, és úgy tűnik, ezzel akarnak üzenni a távozó elnök mellett továbbra is tüntető híveinek.
A Trump elleni vádeljárási javaslat szinte biztosan átmegy a demokraták uralta képviselőházon. A szenátusba viszont csak január 19-én kerülnek fel a vádpontok, egy nappal Donald Trump távozása és Joe Biden megválasztott elnök beiktatása előtt.
Az eljárást a később összeülő szenátus folytatja le – amelyben szintén szavazattöbbségük van a demokratáknak – a már nem elnök Donald Trump ellen. Felmerült, hogy az új szenátus Joe Biden első 100 hivatali napja után folytatná csak le a procedúrát, hogy időt adjon az új elnöknek programja beindításához. Jogi szakértők aggályosnak találják, hogy a szenátorok az akkorra már egyszerű állampolgár Trump ellen folytassanak el eljárást. Arról viszont szavazhatnak, hogy örökre megtiltsák neki hogy közhivatalt viseljen.
David Cicilline, a kongresszus igazságügyi bizottságának demokrata tagja már pénteken elkezdte osztogatni társai közt a vádemelési javaslatokat. Ő azt mondta: Donald Trump “szándékosan szított erőszakot az Egyesült Államok kormánya ellen”.
Kevin McCarthy, a ház republikánus frakciójának vezetője – aki nem volt hajlandó igazolni Joe Biden választási győzelmét – viszont ellenzi az impeachmentet, mert szerinte az növelné a társadalom megosztottságát. Néhány republikánus képviselő ugyanakkor elfogadná az elnökkel szembeni vádeljárást.
Letiltotta Trumpot a közösségi média
Trump és hívei egy része közben továbbra is azt állítják, hogy Joe Biden csalással nyerte meg az elnökválasztást. A Twitter, a Facebook és az Instagram letiltotta Trump fiókjait, az Apple és a Google áruházak pedig száműztek a kínálatukból a főként konzervatív érzelműek által használt alkalmazást, a Parlert.
Az Amazon felhőszolgáltatása pedig többé nem tárolja a Parler weboldalait. Mivel ez a szólásszabadságot az első alkotmánykiegészítésben garantáló Egyesült Államokban történt, aggályok merültek fel, hogy a közösségi médiaplatformok szerkesztői döntéseket kezdenek hozni és maguk kezdik eldönteni, ki szólalhat meg rajtuk és ki nem.
Trump számára különösen kedvenc platformja, a Twitter elvesztése fáj. Ted Cruz texasi republikánus szenátor, aki néhány hónapja egy kongresszusi meghallgatáson keményen odamondogatott a közösségi médiumoknak, azt írta: "A nagy techcégek tisztogatásai, cenzúrája és hatalommal való visszaélése abszurd és mélységesen veszélyes."
Az Ipsos hétvégi felmérése szerint az amerikaiak 57 százaléka akarja az elnök elmozdítását – szinte az összes demokrata érzelmű választó, a republikánusoknak viszont csak 20 százaléka.
Csizmazia Gábor: ez már nem az elnökről szól
Trump lehet az első elnök, aki ellen kétszer indítják el az impeachment eljárást. A demokrata többségű kongresszusban várhatóan megszavazzák, de a szenátusban kétharmados többség kell hozzá, tehát számos republikánus szenátor támogatása is kellene az elfogadásához – mondta az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Kutatóintézetének vezetője.
Ha most mindenképpen el akarnák mozdítani az elnököt a pozíciójából, akkor a 25. alkotmánykiegészítéssel is meg lehetne tenni, de tíz napon belül mindenképpen távozni fog a hatalomból.
"Az impeachment nem is az elnökről szól, hanem a republikánusokról. Ez a folyamat arra lesz jó, hogy a republikánusokat teszteljék, mennyire állnak ki Donald Trump mellett. Akik pedig nem szavazzák meg az impeachmentet, azokat a következő kampányban lehet majd támadni" – mondta a szakértő.
1932 óta nem volt olyan elnök, aki az elnöki posztot és a két képviselőházat is elvesztette, ennek ellenére a pártja kiáll Donald Trump mellett.
"Trump politikai értelemben halottnak számít, de a trumpizmus él és virul, és maradandó hagyaték. Az elnöknek négy évig stabil támogatottsága volt, az a kérdés, hogy ezt a szavazóbázist ki tudja megragadni. Ezért nem fognak Trumppal nyíltan szembefordulni a republikánus politikusok, mert akkor lemondanának erről a 38-40 százaléknyi szavazótáborról, a legelkötelezettebb Trump-szavazókról" – mondta Csizmazia Gábor.