„Vigyük végig a brexitet!” – ez volt a kampánymondata az újraválasztott Boris Johnsonnak, aki most törvénybe akarja foglalni, hogy tényleg kilépjen a szigetország az Európai Unióból és azt is, hogy a távozás dátumát már ne lehessen elhalasztani.
Johnson hétfőn elégedetten pózolt a westminsteri parlamentbe hívott konzervatív képviselőkkel, közben emberei a Brüsszellel kialkudott kilépési egyezmény módosításán dolgoztak, azt a kitételt szövegezve, hogy az EU-val induló kereskedelmi tárgyalások időszakát 2020 végéig le kell zárni.
Források szerint a szövegben szerepel az is, hogy Brüsszel részéről sem lehet további hosszabbítási kérelem,
a brit oldalnak pedig gyakorlatilag megtiltják, hogy bármilyen halasztásba beleegyezzen.
Az új összetételű brit parlament várhatóan pénteken vitázik Johnson brexittervéről. Ezelőtt, kedden az alsóház újra megkezdi a munkát és az idő nagy részét az új képviselők felesketésével tölti majd.
Johnson még a jövő év eleje előtt szavazásra akarja vinni az uniós kilépést leíró brexitegyezményt, és miután ezt várhatóan elfogadják a képviselők,
január végén ki is lépteti az országot az unióból.
Ezzel párhuzamosan indul majd az úgynevezett „átemeneti időszak”.
Ennek során folynak majd az unióval való jövőbeli viszonyról szóló tárgyalások, így a szabadkereskedelmi tárgyalások is. Nagy-Britannia ekkor távozik majd az európai vámunióból és a Közös Piacból, majd ágazatról ágazatra szóló kereskedelmi megállapodást köt Brüsszellel.
Ha azonban mégsem sikerül alkut kötni a jövő év végére, akkor ismét felmerül a szabályozatlan brexit lehetősége
– figyelmeztet a meggyengült ellenzéki Munkáspárt. Az EU-ben pedig arra figyelmeztetnek, hogy egy év alatt nehéz lehet lezárni a tárgyalásokat.
Közben a Johnson-kormány jelentős pénzügyi támogatással hálálná meg, hogy több észak- és középangliai vidék hátat fordított a Labournek és inkább a konzervatívokra szavazott a múlt heti választásokon.
A februárban vagy márciusban várható költségvetési törvényjavaslat szerint
többmilliárd fontot költenek majd el észak- és közép-angliai fejlesztésekre.
A pénzügyi szabályozás lehetővé teszi, hogy a brit államkassza évi 20-25 milliárd fontot vegyen kölcsön befektetési projektekre.Ezeket a régiókat a brit kormányok gyakran eddig is a gazdagabb dél adófontjaiból támogatták. David Cameron ideje alatt azonban épp ezt a támogatást vágták vissza, ami szembefordította a homogén, angol térségeket az akkori, unióban való maradásért kampányoló konzervatív vezetéssel.
Tervek szerint most több tízmilliárd fontot költenek el az egykori nagy északi iparvárosokat összekötő vasútvonalakra és az ottani lakosok képzésére.