Bár sűrű a program, úgy tűnik, mégis a britek évek óta húzódó kilépési drámája lesz a most indult EU-csúcs fő témája.
A kedd éjféli határidő ellenére szerdán is folytatódtak London és az EU tárgyalásai a kilépési megállapodást fékező ír határ és vámolási kérdésekről.
A tét, hogy a mostani csúcson megkössék az alkut, aminek nyomán Nagy-Britannia a hónap végén rendezett módon, esetleges gazdasági sokk nélkül távozhat az unióból.
Ahogy azt már sokan jósolták az elmúlt években, a brexit-saga egészen az utolsó pillanatig tart majd – azaz az EU-csúcs utolsó pillanatáig, amely akár egy "elkent" megoldással is végződhet.
A csütörtöki nagy nap előtt a felek azt hangoztatták, hogy lehetséges a megállapodás.
"Az alku alapjai megvannak és elméletben el tudjuk fogadni" – mondta Donald Tusk, az állam- és kormányfőket egyesítő Európai Tanács elnöke. Illetékesek azt mondták, hogy szinte az összes vitás kérdést rendezték, a világ ötödik legnagyobb gazdaságaként számontartott Nagy-Britannia, az EU egyik legnagyobb nettó költségvetési befizetője és Brüsszel között.
Azaz szentesíthető az alku, melynek nyomán megindulhat az átmeneti időszak, amely a kilépés sokkját enyhítve elvezethet egy lazább, de kiszámítható viszonyhoz Európa és a peremén meghúzódó szigetország között. Míg Brüsszel jobbára készen áll, London nem tudta jóváhagyni a tervezetet. Miért? Mert
az optimizmust megzavarta a brit parlamentben csak néhány, de Johnson brit kormányfő számára fontos mandátummal bíró északír protestáns párt, a DUP reggeli nyilatkozata.
Mivel az alkut a brit parlamentnek is el kell fogadnia, a párt kihasználta méretéhez képest aránytalanul nagy befolyását és közölte: "jelenlegi formájában" nem tudja elfogadni az Európai Unió és London kilépési egyezményét. Hírek szerint a vámok, a szabályozásnak a helyi parlament által történő időszakos jóváhagyásáról szóló kérdések és az áfa körüli bizonytalanság miatt nem támogatják az alkut.
Johnson és az EU alkuja magában foglalná, hogy a brit fennhatóság alatt lévő Észak-Írországra – a földrajz miatt – részben uniós szabályozás vonatkozna és hogy erről időről-időre dönthetne az észak-ír regionális parlament. Az Arlene Forster vezette DUP-nek azonban nem tetszik a jelenlegi ötlet, hogy legközelebb 2024-ben szavazhatnának a brit-EU-a vámszabályozásnak a tartományra vonatkozó kitételeiről.
Egy brit kormányforrás azt mondta a BBC vezető hírműsorának, hogy
"a DUP sohasem akar magára vállalni egy megoldást. Egy idő után szembesíteni kell őket a blöffjükkel és remélni, hogy sértetten, de igent mondanak".
A héten Johnson miniszterelnök már masszív anyagi támogatást ígért be Észak-Írországnak a párt támogatásáért cserébe és úgy tűnik, most ennek a részleteit kell még kimunkálni, hogy semmi sem akadályozza a brit-uniós kilépési paktum elfogadását.
Még mindig nem bizonyos tehát, hogy sikerül-e a csúcson szentesíteni az egyezményt és hogy elkerülhető-e, hogy Nagy-Britannia hosszabbítást kérjen a belpolitikai kérdések rendezésére.