Kiss László: a nagyhatalmak között kiújult űrversenynek számos pozitív hozadéka is lehet

Csütörtökön helyi idő szerint hajnali 1 óra után a Cape Canaveral-i Kennedy Űrközpontból elindult a Holdra az amerikai Nova-C űrszonda, amely az évtized második felére tervezett Artemis-3 holdra szállási program egyik fontos eleme. Az űrszondát a SpaceX amerikai űrhajózási vállalat Falcon 9 hordozórakétájával lőtték ki.

Kiss László az InfoRádióban elmondta: a Nova-C-t az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) megbízásából az Intuitive Machines nevű amerikai magáncég fejlesztette ki. A misszió célja, hogy 52 évvel az Apollo-17 program után újra űrjárművet juttasson a Hold felszínére az Egyesült Államok. A mostani küldetés során a mintegy száz kilogrammos leszállóegység a Hold déli pólusától nagyjából 300 kilométerre, a Malapert A kráter környékén ereszkedhet le a Hold felszínére. A NASA tájékoztatása szerint a leszállás szempontjából egy viszonylag egyenletes és biztonságos területről van szó, ahol azonban elég sűrűn vannak kráterek.

A csillagász hozzátette: ha a misszió sikeres lesz, több új „történelmi elsőség” is születik. Az egyik ilyen nagy mérföldkő, hogy

eddig még sohasem szállt le ennyire közel a Hold déli pólusához ember által készített űrjármű.

Tavaly augusztusban egy indiai misszió keretében több mint kétszer messzebb landolt a déli pólustól a dél-ázsiaiak űrszondája ahhoz képest, ahol most a tervek szerint leereszkedhet majd a Nova–C.

A mostani misszió során kieresztenek majd az űrszondából egy kamerát, amely így a világűrből rögzíti ahogy leszáll a Hold felszínére a Nova-C. A felvételek alapján a tudósok megvizsgálják majd a felszálló pornak a mennyiségét, illetve a visszahullásának a sebességét is. Kiss László kiemelte, hogy a küldetés résztvevői különböző sztereókamerás kísérleteket is végeznek. A NASA amerikai egyetemekkel és kutatóhelyekkel együttműködve összesen hat kísérletet szeretne végrehajtani az egyhetesre tervezett utazás alatt.

Bármikor beüthet a krach

A Holdra szállás tekintetében nagy versengés alakult ki az utóbbi időben a világ nagyhatalmai között – elsősorban az Egyesült Államok, India, Japán és Oroszország jár az élen az űrkutatás területén. Az oroszoknak nemrég volt egy sikertelen kísérletük, mint ahogy az amerikaiaknak is. Januárban ugyanis egy másik amerikai magáncég, az Astrobotic Technology próbálkozott a Holdra juttatni az általa kifejlesztett Peregrine nevű holdraszállót a United Launch Alliance (ULA) Vulcan űrrakétájával, de néhány órával az indulást követően meghibásodott a hajtóműrendszer, aminek következtében rendkívül sok üzemanyagot veszített az űrjármű. Emiatt a cég nem tudta megvalósítani a tervezett landolást a Holdon.

Kiss László szerint ezek a sikertelen próbálkozások is azt igazolják, nem lehet biztosra menni,

hiába a sok-sok felkészülés és elemzés, bármelyik profinak tűnő misszió kudarccal járhat.

A csillagász szerint is egyérteműen „kiújult az űrverseny” a nagyhatalmak között. Klasszikussá vált párbeszédet idézve, úgy fogalmazott, amikor megkérdezik a hegymászóktól, miért másszák meg a Himaláját, legtöbbször azt szokták válaszolni: azért, mert ott van. Úgy véli, nincs ez másként a Hold-missziók esetében sem. „Azért kell a Holdat meghódítani, mert ott van” – jegyezte meg.

Kiss László hozzátette: a Földhöz képest a Hold a legközelebbi égitest, melynek felszínén különböző technológiákat lehet kifejleszteni, tesztelni vagy kipróbálni. Úgy véli, többek közt azért éleződött ki ismét ennyire az űrverseny és azért kerültek újra középpontba a Hold-missziók, mert „a földönkívüli erőforrások hasznosításának útjait, ösvényeit a Holdon lehet leginkább kitapogatni”.

Végül elmondta: ha rendelkezésre állnak majd a szükséges technológiák, akkor elképzelhető, hogy „adott esetben a Föld mellett elrepülő kisebb égitestek, kisbolygók bányászata is már sokkal közelebb kerülhet hozzánk, mint ahol jelenleg ezt látni véljük”.