Hamis kutatási eredményekre alapozhatták az Alzheimer-kór terápiáját

A hivatkozási alapként kezelt 2006-os kutatásban szereplő képeket manipulálhatták, állítja a Science magazin csapata. Az állítás megrázta a tudományos közösséget, mely most újra kell, hogy értékelje a terápiákat, amelyeket erre a Nature-ben közölt tanulmányra alapozva alakítottak ki.

A tanulmány Sylvain Lesné a Minnesotai Egyetem idegtudósának nevéhez fűződik, így egész munkásságát is új fénybe helyezi a vád - ő maga azonban nem reagált az ezzel kapcsolatos megkeresésekre, írja az NBC News.

A Science szerint legalább 20 olyan, Lesné nevéhez kötődő tanulmány van, amely gyanús, továbbá 70 olyan esettel találkoztak az Alzheimer-kutatás képi anyagában, amelyeknél felmerül, hogy módosították a felvételeket. Matthew Schrag, a Vanderbilt Egyetem idegtudósa tavaly figyelmeztetett arra, hogy sok kutatás esetében alakíthatták át a képalkotó vizsgálatok eredményeképp létrejött felvételeket.

"A tudományban sosem szégyen tévedni:

a legnagyobb tudományos eredmények nagy része úgy született, hogy az emberek tévedtek, majd először azt kutatták, valóban tévedtek-e, majd azt, hogy miért tévedtek. Ami teljesen mérgező a tudományra nézve, az a csalás" - kommentálta az esetet Karl Herrup, a Pittsburghi Egyetem Agykutató Intézetének neurobiológia professzora, aki nem vett részt a Science nyomozásában.

A vezető elméletet alapozták erre a kutatásra

Évtizedekig volt az az egyik vezető elmélet, miszerint az amiloid béta fehérje plakkokat képez az agyban, amelyek az Alzheimer-kór fő okozói. A 2006-os tanulmány a fehérje egy altípusát, az amiloid béta 56-ot (Aβ*56) azonosította a patkányok memóriavesztésének okaként.

A Science magazin azonban azt állítja: bizonyítékot talált arra, hogy a tanulmányban szereplő képeket, valamint a Lesné által az Aβ*56-ról készített más tanulmányokban szereplő képeket

manipulálták, hogy fokozzák a fehérje szerepét az Alzheimer-kór kialakulásában

a Science számára a képeket átnéző szakértők szerint. Egyikük Donna Wilcock, a Kentucky Egyetem biogyógyászati dékánhelyettese, aki szerint akkoriban nagy vihart kavart a kutatás.

Más kutatók aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Lesné eredményeit nem lehetett megismételni, ami a tudományos folyamat kulcsfontosságú része bizonyos eredmények érvényességének megerősítésére.

"Munkám során az Aβ*56 hasonló hatását nem figyeltük meg"

- mondta Thomas Wisniewski, a New York-i Egyetem Alzheimer-kór Központjának neurológiaprofesszora. Hozzátette: a Lesné kutatásában szereplő képek olybá tűnnek számára, mintha azokat másolással módosították volna, illetve egyes részeit mesterségesen feljavították volna.

A társszerző visszavonná a kutatást

Karen Ashe, a 2006-os kutatás társszerzője azt nyilatkozta a felfedezés kapcsán, hogy legszívesebben visszavonná a tanulmányt arra hivatkozva, hogy a belé vetett bizalmat aláásták -

de fenntartotta, hogy az eredménye visszavonása nem kérdőjelezi meg az amiloid béta hipotézist.

"Miután évtizedekig dolgoztam az Alzheimer-kór okának megértésén, hogy jobb kezelési módokat találhassunk a betegek számára, lesújtó felfedezni, hogy egy munkatársam a képek manipulálásával félrevezetett engem és a tudományos közösséget" - kommentálta.

Kat Dodge, a Minnesotai Egyetem orvosi karának szóvivője elmondta, hogy az intézmény tisztában van a Lesné és Ashe által közzétett tanulmányokkal kapcsolatos kérdésekkel.

"Az egyetem követni fogja eljárásait, hogy felülvizsgálja az esetleges állítások által felvetett kérdéseket" - írták egy nyilatkozatban. A Nature is jelezte, hogy vizsgálatot indít a tanulmány ügyében.

Lehet, hogy ez a jó irány

Az amiloidokkal kapcsolatos Alzheimer-kutatások hatalmas összegből zajlanak jelenleg is az USA-ban. A tudományos közösség szerint nem kell azért a teljes elméletet a sutba dobni. Más kutatásoknak is törekedni kell az eredmények megismétlésére, mert az is tény, hogy Lesné tanulmányán túl

más eredmények is ebbe az irányba mutattak.

Az ilyen hamisítások azonban nagyon veszedelmesek, mivel aláássák a tudományos világba vetett bizalmat.