Az UEFA a 2020–2021-es idényre kitiltotta a nemzetközi kupaporondról a Cityt, ezt azért érdemes így hangsúlyozni, mert pontatlan az a megfogalmazás, hogy a Bajnokok Ligájában nem szerepelhet a csapat. Idén nyilván ott indulhatna, de az eltiltás vonatkozik mindenre, így például esetlegesen az Európa-ligára, sőt, amennyiben tavasszal a City megnyerné a BL-t az európai Szuperkupára is.
Az ok az UEFA a pénzügyi fair play-vel (FFP) kapcsolatos szabályainak megsértése. A City mellékbüntetésként 30 millió eurós (25 milliós) pénzbírságot is kapott. A döntés ellen a City fellebbezhet – nyilván fog is –, mégpedig a nemzetközi Sportdöntőbíróságnál
A Manchester City „csalódott, de nem meglepett" a döntés miatt.
A Klubok Pénzügyi Ellenőrző Testületének (CFCB) független igazgatótanácsa szerint City megsértette a hatályos szabályokat azal, hogy „a szponzori bevételeit túlbecsülte a számláiban és az UEFA-nak 2012 és 2016 között benyújtott információkban”. A jelentés szerint a klub „kudarcot vallott a vizsgálat alatt az együttműködésben”.
Tetézi a Manchester City gondjait, hogy – mivel a Premier League-ben is hasonlóak, ha nem is azonosak az FFP szabályai – ott meg pontlevonásra számíthat.
A mostani döntés nem érinti a a Manchester City tavaszi BL-szereplését. A nyolcaddöntőben a csapat a Real Madriddal találkozik majd, az első mérkőzést február 26-án a Bernabéuban játsszák majd.
Az angol sajtó meglehetősen bizonytalanul találgatja, hogy a döntés milyen hatással lehet Pep Guardiola manchesteri jövőjére. Tény, hogy
a katalán edző korábban kijelentette, hogy 2021-ig szóló szerződését mindenképpen kitölti a klubnál.
A madridi AS idézte a hónap elején az edző kijelentését, amely szerint nem lesznek majd elégedettek a Citynél eltöltött időszakával, ha a csapattal nem tudja megnyerni a Bajnokok Ligáját. (Van alapja a kijelentésének, ugyanez a helyzet a Bayernnél eltöltött évei minősítésével is.) Guardiola már most a Manchester City történetének legsikeresebb menedzsere hét titulussal, s március elsején, a Ligakupa-döntőjében még egyet hozzátehet. Már megelőzte a hatvanas-hetvenes évek sztármenedzserét, Joe Mercert – aki viszont nyert nemzetközi kupát is a csapattal.
Ugyanakkor reálisan valóban kétségessé teszi az új helyzet a jövőt. Ha a City megnyerné a Bajnokok Ligája mostani sorozatát, Guardiola számára nem maradna igazi kihívás. Ha nem, akkor legalább három éven keresztül biztosan nem tudná. (Induljunk ki abból a valószínű alapesetből, hogy a CIS helyben hagyja az UEFA döntését.)
További kérdés, hogyan alakul a csapat jövője. Egyelőre nem ismert, hogy a brexit kapcsán majd meghozandó döntések mennyire nehezítik meg a külföldi játékosok szerződtetését, de az is, hogy mi lesz azokkal a futballistákkal, akik kifejezetten Guardiola kedvéért igazoltak a csapathoz. Az új helyzet, ismerve a legnagyobb sztárok „ragaszkodását” a Bajnokok Ligájához, ha nem is kizárja, de a legszerényebb megfogalmazás szerint is megnehezíti nagy sztárok leigazolását a következő két idényben.
Ilyen példa az a pletyka, mely szerint a Manchester City leigazolná a nyáron Lionel Messit, aki a Barcelonával kötött szerződése alapján bármelyik idény végén ingyen távozhat a katalánoktól. De elképzelhető-e, hogy egy nemhogy Messi, de egy közel hasonló kaliberű játékos odaszerződjön egy a BL-ből kizárt csapathoz?