- A Vatikán után Magyarországon is elérhető lesz a Mindszenty József peréről szóló könyv
- Mint parázs a hamu alatt, fennmaradt egyfajta társadalmi folytonosság az 1960-as években
- Hét év a szibériai pokolban – könyv egy magyar Gulag-túlélő emlékei alapján
- Arcképek Kádár titkosszolgálatából – új könyv a megtorlásokról
- A dolgozó népet szolgálták? – könyv a Kádár-korszak karhatalmáról
A könyv az ország egy délnyugati szegletének, egy dunántúli megyéjének politikai és társadalomtörténetét mutatja be az ország megszállásától kezdődően egészen a szovjet tanácsrendszer bevezetéséig – mondta Káli Csaba történész, a könyv szerzője, a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltárának igazgatóhelyettese.
"Ha a kvintesszenciáját kellene adnom ennek az ötévnyi időszaknak, akkor ez a folyamat alapvetően azt mutatta be, hogy hogyan fejlődik ki egy diktatúra" – mondta a szerző, és arra hívta fel a figyelmet, hogy Zala megye alapvetően egy falusi társadalom volt abban az időszakban, mindössze két város volt a megyében, egy közepes és egy kisebb, Nagykanizsa és Zalaegerszeg, de a megye lakosságának döntő többsége, 80 százaléka falusi ember volt. Azt mutatja be ez a kötet, hogy ezt a falusi társadalmat a diktatúra hogyan próbálta meg bekeríteni, majd pedig megtörni, hogy ezt a vidéki társadalmat, ami egy megközelíthetetlen tömb volt még 1945-ben a kommunisták számára, hogyan őrli fel, vonja fokozatosan uralma alá a szovjet rend – tette hozzá.
Káli Csaba elmondta, törekedett arra, hogy a kötetben a makrotörténeti képek mellett az úgynevezett mikrotörténet is helyet kapjon, olyan történeteket is igyekezett bemutatni, amelyek egy-egy emberre vagy az emberek egy nagyon szűk csoportjára fókuszálnak.
"Például egy párttitkár érték- és életvilágát, egy népbírósági pert vagy egy bérház építésének a történetét és benépesülését is bemutattam, hogy a megyei szintű makrofolyamatot levetítsem a szürke kisemberek szintjére is, hogy ők hogyan látták ennek a világnak a felépülését, és milyen reakciót adtak erre, ami persze alapvetően az elutasítás volt" – mondta a történész.
Az alapvetően levéltári forrásokon alapuló kötetben a levéltáros olyan dolgokra is igyekezett rámutatni, amelyet az átlagember nem biztos, hogy észre vesz, vagy nem biztos, hogy jelentőséget tulajdonít neki. Így például 1945 márciusában, áprilisában, amikor Zala megyét elfoglalták a szovjet csapatok, és újra felállt a közigazgatás, az iktatást egyessel kezdték a legtöbb közigazgatási hivatalban, noha alapszabály, hogy év közben egyessel nem indítják újra az iktatást.
"Ezenkívül rámutattam még a papírminőségre, az írásképre, a gépírás minőségére, amelyek sok esetben plusz információt adhatnak a kötetben lévő szöveg mellé, vagy például a helyesírás egy ilyen elem, ami alapvetően mutatja meg az írás készítőjének szellemi szintjét, iskolázottságát" – mondta Káli Csaba.
A kötet szerzője, Magyar Nemzeti Levéltár Zala megyei levéltárának igazgatóhelyettese elmondta azt is, hogy 1993-ban kezdte a pályáját a Zala Megyei Levéltárban, és már attól az évtől kezdve foglalkozik a kérdéssel, vagyis mintegy negyed század kutatása fekszik összefoglaló jelleggel a Zala megye szovjetizálása 1945–50 című kötetben.