Július végén vegyes visszhangot váltott ki, hogy első lépésben Donald Trump és Ursula von der Leyen skóciai találkozóján sikerült a háborút csillapítani. Az amerikai elnök és az Európai Bizottság vezetője megállapodott abban, hogy augusztus 1-től az eddigi, általánosságban 30 százalék helyett helyett 15 százalékra csökkentik a legtöbb uniós importtermékre kivetett amerikai vámokat, kivételt csupán az alumínium és acéltermékek jelentenek.
Miközben Ursula von der Leyent a Trumpnak tett "túlzott engedményekért" élesen bírálta több uniós tagállam vezetője, a bizottsági elnök azzal "védekezett", hogy ennél jobb kompromisszumot nem tudott elérni. Aligha véletlen, hogy eközben az amerikai elnök "minden idők legjobb" megállapodásáról beszélt. Amit ráadásul még külön feltételekhez is kötött, és rávette az uniót, hogy hivatali idejének végéig 750 milliárd dollár értékben vásároljon energiaipari termékeket az Egyesült Államoktól, és 600 milliárd dollárt fektessen be az országban az elkövetkező években.
A kritikák ellenére a vámháború beszüntetését a múlt héten közös nyilatkozatban szentesítette Maros Sevcovic, az Európai Bizottság alelnöke és Howard Lutnick amerikai kereskedelmi miniszter. Azt emelték ki, hogy a felek közötti tisztességes, kiegyensúlyozott és kölcsönösen előnyös kereskedelmi és befektetési kapcsolatok alapjait rögzítő megállapodásról van szó. Sefcovic szerint ebből leginkább a stratégiai ágazatok profitálnak, így többi között az autógyártás és a gyógyszeripar.
Az autóipar Európában, de legfőképp Németországban a vámháború legfőbb áldozata volt. A Volkswagen, a BMW és a Mercedes az év első felében már jelentős veszteségeket könyvelt el, és napirendre kerültek a leépítési, illetve takarékossági tervek.
A három legnagyobb német autógyár vezetői a nyár közepén személyesen "kilincseltek" Washingtonban, hogy megoldást keressenek az értékesítési válságra. Értesülések szerint például
a Volkswagen az Egyesült Államokban létesítendő üzemekre tett ígéretet.
A visszamenőleg augusztus 1-től életbe lépő megállapodást üdvözölte a Német Autóipari Szövetség elnöke. Hildegard Müller szerint az eddigi, a személygépkocsikra kivetett 27,5 százalékos, az autóalkatrészekre érvényes 25 százalékos vámok hatalmas terheket jelentettek. Ebből kiindulva "rendkívül fontos hírnek" nevezte a vámcsökkentést. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a Trump-éra előtt a vám 2,5 százalék volt, és úgy vélte, hogy hosszú távon az alacsony vámtarifához kellene visszatérni.
Sefcovic ezzel kapcsolatban viszont rendkívül elégedetten nyilatkozott. Szerinte a korábbi 27,5 százalékos importvám helyett életbe lépő 15 százalékos vámtétel is segíteni foga a német autóipart abban, hogy világszerte versenyképes maradjon.
A Handelsblatt tekintélyes gazdasági napilap ugyanakkor kritikusokat idézve rámutatott arra, hogy a megállapodás jogilag nem kötelező. Ha Trump elégedetlen az eredményekkel, vagy úgy érzi, hogy az európaiak szerinte nem tartják be az ígéreteseiket, bármikor egyoldalúan ismét megemelheti a vámokat.