Az Orbán Viktor, Herbert Kickl és Andrej Babis által életre hívott Patrióták Európáért szövetség a harmadik legnagyobb frakció lesz az Európai Parlamentben. Lakatos Júlia szerint tévednek azok, akik azt gondolják, hogy ez csak a korábbi Identitás és Demokrácia frakció kibővített újracsomagolása, mert a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója úgy látja, azt érdemes vizsgálni, hogy mi a szándék. "A kiindulópont, amit nagyon régóta épít Orbán Viktor, hogy hálózatosodás kell a jobboldalon, hiszen a liberális elit Európában, sőt a világon azért tudott annyira mainstreammé válni, mert nagyon kiépített hálózati rendszere van. Először Magyarországon próbált egyfajta ellenszervezetet kiépíteni, majd keresi a szövetségeseket szerte a világban, hogy ezt a politikát előre tudja mozdítani" – magyarázta az InfoRádió Aréna című műsorában, és hozzátette, ehhez számít még arra, hogy Donald Trump győz az Egyesült Államokban, mert akkor még inkább ki tudja terjeszteni ezt a szövetséget.
A frakcióalakításnak a szakértő szerint az elsődleges politikai szerepe az, hogy javítsa az esélyeket az Európai Parlamenten belül, és így érvényesítse az általa helyesnek tartott Európa-képet az Európai Unión belül. Jelenleg ez nem alkot többséget, de új perspektívát ad, ráadásul a Renew frakciót le tudták szorítani a harmadik helyről.
"Kavicsot tudott dobni az európai állóvízbe"
– értékelt Lakatos Júlia.
Szimbolikus jelentőségűnek tartja, hogy az eddig a senki földjén lévő Fidesz nemcsak frakciót talált magának, hanem azt Orbán Viktor hívta életre, és így sokkal inkább hangot tud adni annak az iránynak, amit képviselt eddig is, és azt is kiemelte, sokat elárul, hogy ennyi párt úgy gondolta, hogy ez egy kellően erős formáció ahhoz, hogy beálljon mögé, mert így a saját érdekeit is jobban tudja érvényesíteni. Lakatos Júlia ugyanakkor emlékeztetett, hogy az EP-ben a jobboldalon nagyon jellemző, hogy "össze-vissza cikáznak" a pártok, mert nagyon sok árnyalat van közöttük, így nagyon sok a konfliktuslehetőség is, mert például alapkérdésekben nem értenek egyet. "Most azok a pártok fognak tömörülni egy csoportba, amelyek eddig a hivatalos állásponttól eltérő elképzelést képviseltek, és azt gondolták, hogy most eljött az ő idejük, most tudják hallatni a hangjukat, és a mainstream mellett tudják képviselni az ő álláspontjukat is" – mondta a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója.
Az új frakció vezetője Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés elnöke lesz, de ez a szakértő szerint egy várható hatalomtechnikai lépés volt, mert a legnagyobb képviselőcsoportot a Nemzeti Tömörülés adja, és sejthető volt, hogy ha csatlakozik a Patrióták Európáért szövetséghez, akkor ő adja majd a frakció vezetését, és szerinte nem volt reális, hogy noha Orbán Viktor "gründolta" ezt a szövetséget, Magyarország adja a vezetőjét.
A kezdeményező szerep viszont előnyt jelent Lakatos Júlia szerint, és úgy látja, Orbán Viktor régóta egy ideológiaformáló szerepet vindikál magának az Európai Unión belül, és Emmanuel Macronon kívül nem is maradt más, aki foglalkozna az ideológiai tartalommal, aki ideológiát alkotna az Európai Unió egészének. Az elemző szerint cselekvési kényszerhelyzetbe is hozta a magyar kormányfőt az, hogy a Fidesz kikerült a Néppártból, most viszont olyan eszközt hozott létre, amely segíti abban, hogy az általa ideálisnak tartott irányba tudja formálni az európai uniós politikát.
"Ha ideológiai szempontból nézzük, akkor Orbán Viktor az országához képest aránytalanul nagy hatással van az európai uniós politikára"
– mondta Lakatos Júlia, és úgy véli, hogy a frakció ideológiai hátterét is ő adja majd, mert neki van ilyen szándéka, ami abból fakad, hogy más a vezetésről alkotott elképzelése, mint más politikusoknak. Az Európai Unión belül szerinte bürokratikus felfogás van a vezetésről, de Orbán Viktor azt mondja, hogy a régi nagy vezetők, akár Chirac vagy Kohl még elvek mentén politizáltak, és olyan vezetői karakterük volt, amire mindenki odafigyelt, és ezt ő szeretne továbbvinni.
"A nagy kérdésekről gondolkoztak, nem partikuláris kérdésekről. Úgy érzi, hogy a feje tetejére állt az európai politika, és ezt meg kell fordítani, és a nagy kérdésekről kell megegyezni. Mivel a geopolitikai átalakulások a világban annyira megváltoztatták mindazt, amit eddig ismertünk, hogy az alapszintről kell újratárgyalni azt, hogy mit jelent az, hogy Európai Unió, európai értékek, demokrácia. És tulajdonképpen ez az alapja annak a konfliktusnak, amit ma látunk: menedzser típusú vezetés legyen, vagy pedig egy elvi alapú, ideológiai alapú vezetés" – magyarázta.
Lakatos Júlia szerint az új szervezet építésben biztosan lesznek érdekütközések, csak úgy látja,
az orbáni koncepció része az, hogy nem fél a konfliktusoktól, sőt "folyamatosan konfliktusokat generál, adja is a pofonokat, és állja is a pofonokat, és ha kell, elmegy a falig".
Az elemző arra számít, hogy nyitnak majd Giorgia Meloni frakciója irányában is, csak ott egy fontos vitapont az ukrán–orosz konfliktus megítélése, amiben nem tudnak egyetérteni.
Francia választások
Franciaországban nem az első fordulóban győztes Nemzeti Tömörülés, hanem a baloldal szövetsége végzett a nemzetgyűlési választás második fordulójában az élen, de Marine Le Pen pártja önállóan így is a legnagyobb önálló erő lesz a francia alsóházban. Lakatos Júlia szerint a nagy fordulat hátterében az áll, hogy nagyon mély francia hagyományok törtek elő, és Emmanuel Macron elnök ismerte a szavazóit, amikor az EP-választási vereség estéjén előre hozott választást hirdetett meg, tudta, hogyan fognak reagálni, amikor azt érzik, hogy "veszélyben a demokrácia".
"Ez nagyon mélyen gyökerezik a francia kultúrában, és úgy látszik, hogy még mindig működik, még mindig nagyobb fenyegetettségként éli meg a francia szavazók többsége a szélsőjobbot, még mindig a történelmi reflexek élnek, hogy mi franciák vagyunk, mi ezt nem szeretnénk" – magyarázta a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója, és arról is beszélt, hogy a francia társadalom nagyon átalakul: a centrum fogy el, és a szélsőségek erősödnek mindkét oldalon. Van egy erős kiábrándultság a mainstream, a centrista politikával szemben, és Macront nagyon elitista szereplőnek látják, aki nem hallja meg a nép szavát, és ezt balról és jobbról is támadják.
"Van egy kontinensszerte jellemző jelenség, hogy a mainstream politika, a liberális demokrácia képviselője azt mondja, hogy minden a populisták meg a nacionalisták hibája. Nincsen bennük reflexió. Nagyon sok ember úgy érzi, hogy nem hallgatják meg az igényeit, hogy nem veszik figyelembe az akaratát, a feje felett dőlnek el a döntések" – mondta Lakatos Júlia, és szerinte emiatt nagyon dühös és öntudatos francia társadalom, mert látja, hogy átalakulóban van a világ, és azok a dolgok, amelyek számára fontosak, sehol nincsenek képviselve, és ezt nagyon könnyű kiszolgálni. Az elégedetlenek most 30 százaléknyian voltak, de úgy véli, ez az arány folyamatosan növekszik, és végül a szélsőségből, ha nem is mainstream, de egy jóval elfogadottabb politikai tömbbé fogja kinőni magát.
Macron az elemző szerint az utóbbi két évben nem igazán értette meg azt, hogy miért csökkent a népszerűsége, mert az átlagemberrel nem találta meg a hangot, hiába voltak nagyszabású elképzelései Európa számára, egyszerűen azt érezték a szavazók, hogy nem ezek az ő problémáik.
A francia államfő szerinte kicsit olyan, mint Barack Obama volt: külföldön jobban szeretik, mint otthon.
Óriási elvárással tört be a politikába, de nem tudta ezt beteljesíteni, nem tudott alkalmazkodni a megváltozott helyzethez. Az utolsó pillanatban azonban az elemző szerint egészen sokat ki tudott hozni a helyzetből, nem teljesen az történt, amit szeretett volna, de még mindig jól jött ki belőle, mert sikerült meggyengítenie a szélsőjobboldalt az EP-választás után. A saját pártjának a népszerűségét viszont nem tudta sem megőrizni, sem növelni.
Biden választása
Az Egyesült Államokban novemberben lesz elnökválasztás, és a közelmúltban tartott televíziós vita után ismét napirendre került, hogy a demokraták ne a jelenlegi elnök, Joe Biden újraindítása mellett döntsenek. Lakatos Júlia úgy véli, a politikában semmi sem elképzelhetetlen, de annak kisebb esélyt ad, hogy Bident erővel visszaléptessék, inkább azt tartja reálisnak, hogy az elnök maga lépjen vissza, és távozzon elegánsan. "Nem tartom lehetetlennek, hogy nem ő fog indulni. Van rá technikai mód" – tette hozzá. A döntést a demokrata konvenció hozza meg, de háttérben már folynak erről az egyeztetések.
A jelöltcsere ugyanakkor egyedi eset, mert aki az elnökválasztáson indul az Egyesült Államokban, az évek óta készül rá és építi a saját hálózatát. Az elemző úgy tudja, hogy Trump stábja már arra készül, hogy megtörténik ez a változás, és a mostani alelnök, Kamala Harris lesz az ellenfele.