N. Rózsa Erzsébet az Arénában: akár meglepő változások is lehetnek a legfőbb iráni vezetésben

Már hosszú ideje tart a találgatás Iránban arról, ki követheti halála után a legfőbb vallási vezetőt a közel-keleti országban, Ali Hamenei ajatollah ugyanis idén tölti be 85. életévét. N. Rózsa Erzsébet az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: iráni kollégáitól úgy értesült, két lehetséges forgatókönyv van az utódlással kapcsolatban.

Az egyik lehetőség, hogy a tisztséget 1989 óta betöltő Ali Hamenei maga nevezi meg az utódját, a másik opció szerint pedig az alkotmány irányelveit figyelembe véve a 88 tagból álló Szakértők Gyűlése jelöl valakit a legfőbb vallási vezetői posztra. Az egyetemi tanár szerint biztosra vehető, hogy „komoly harcok” zajlanak a háttérben. Fontos tudni, hogy az úgynevezett Őrök Tanácsa alkotmányossági felügyeletet lát el, melynek keretében átvilágítja a szóba jöhető jelölteket, és csak azok kerülhetnek a Szakértők Gyűlése elé, akik minden kritériumnak megfelelnek.

A Világgazdasági Intézet munkatársa hozzátette: minimális tapasztalatuk van az érintetteknek ezen a téren, ugyanis az 1979-es iráni forradalom óta egyszer volt példa ilyen átmeneti időszakra. 1989-ben, Ruhollah Homeini ajatollah halála után kellett utódot választani, és akkor lett Ali Hamenei a legfőbb vallási vezető a délnyugat-ázsiai országban. N. Rózsa Erzsébet elmondása szerint az is bonyolítja a helyzetet, hogy

a lehetséges jelöltek közül sokan „nem akarnak nyíltan politizálni”,

illetve az utódlást illetően befolyásoló körülmény lehet, hogy az Iszlám Forradalmi Gárda tevékenysége egyes feltételezések szerint meglehetősen összefonódott a helyi üzleti élettel, a katonai csoport „gyakorlatilag beépült a bizniszelitbe”.

A szakértő elmondta: a gárda nagy mennyiségű anyagi forrás felett rendelkezik, és ezzel együtt jelentős felhatalmazást szerzett számos területen, például a rakétaprogramot is ők koordinálják.

„Egyre több érv sorakozik fel azon megállapítás mögött, hogy nem feltétlenül kell ajatollahnak lennie a következő legfőbb vezetőnek. Mondhatja azt a tanács, hogy az adott jelölt jó úton jár, ezért elismerik az ő rangját”

– magyarázta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Egyes hírek szerint a helikopter-balesetben életét vesztő iráni elnök, Ebrahim Raiszi is felmerült Ali Hamenei utódjaként. N. Rózsa Erzsébet azt mondta, ha nem is volt határozott terv erre, a látszatát tudatosan keltették és egyben tartották fenn az érintettek a nyilvánosságban. Szóba jöhet utódként Ali Hamenei fia, Mojtaba Hamenei, akiről már hosszú évek óta rebesgetik, hogy ő lehet Irán következő legfőbb vallási vezetője. Ő jelenleg édesapjának az irodáját vezeti, ráadásul nagyon szoros kapcsolatban van az Iszlám Forradalmi Gárda vezetőivel. Ami ellene szól, hogy a szakértő szerint „egy viszonylag láthatatlan figura”.

N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor megjegyezte: az Iráni Iszlám Köztársaság berendezkedése nem ismeri el „a családi, dinasztikus törekvéseket”. Az irániak ugyanis nagyon büszkék arra, hogy az 1979-es forradalom megdöntötte az elnyomó monarchiát és véget vetett az öröklődő uralomnak, azóta pedig választják a vezetőiket. Emiatt a Világgazdasági Intézet munkatársa nem tartja valószínűnek, hogy Mojtaba Hameneire esik a választás. „Más nevekről nem igazán hallani, de ez nem jelenti azt, hogy ne kerülhetne ki a kevéssé figyelt berkekből egy jelölt” – összegzett a szakértő.

Egyre nagyobb a nyomás az izraeli kormányon

Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyésze múlt héten elfogatóparancs kiadását kérte a bíróság illetékes kamarájától Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joav Galant izraeli védelmi miniszter és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben háborús és emberiesség elleni bűnök feltételezett elkövetése miatt.

N. Rózsa Erzsébet ezzel kapcsolatban azt mondta, a nyugati nagyhatalmak és az európai államok nem szentelnek elég figyelmet arra, hogy a globális dél – köztük arab, muszlim, afrikai, latin-amerikai és csendes-óceáni országok – hogyan viszonyul az ilyen döntésekhez. Pedig ez a javaslat az eddigi visszajelzések alapján valószínűleg „támogatást élvez” a felsorolt régiók legtöbb államában.

Mint fogalmazott, az ENSZ-nek csaknem kétszáz tagállama van, és a legtöbb ország alapvetően egyetért a tűzszünettel kapcsolatos kezdeményezésekkel. Hozzátette: ezt még akár figyelmen kívül is lehet hagyni, az viszont már nagyon komoly és egyértelmű jelzés, hogy egyre több uniós állam – így például Spanyolország, Írország és Norvégia is – hivatalosan elismeri vagy a közeljövőben el fogja ismerni önálló államként Palesztinát. Az egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra is, hogy Joe Biden amerikai elnök is egyre határozottabban nyilvánul meg a konfliktust illetően, nemrég azonnali tűzszünetet sürgetett a Gázai övezetben, és felszólította Izraelt ennek végrehajtására. Ugyanakkor felháborította az amerikai elnököt, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság egy kalap alá vette az izraeli miniszterelnököt a Hamász vezetőjével.

A jelenlegi helyzetben nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a gázai konfliktus miatt a legnagyobb amerikai egyetemeken tavaly október óta tartanak a diáktüntetések. A hallgatók azt követelik, hogy az intézmények álljanak ki a háború beszüntetéséért, illetve szakítsák meg az együttműködést Izraellel, valamint minden olyan vállalattal, amely kapcsolatba hozható a zsidó állammal. A szakértő szerint azonban a demonstrációkon sok minden „egybemosódik”, úgy véli, hogy

az emberi jogok védelme ugyanúgy megilleti az izraelieket, mint a palesztinokat,

és az áldozatokat, valamint családjukat sem lehet kategorizálni az alapján, hogy ki kinek az oldalán áll ebben a konfliktusban.

N. Rózsa Erzsébet kiemelte: a legtöbb elemző szerint Izraelnek változtatnia kellene a politikáján, és mint fogalmazott, „az izraeli kabineten belül is megfigyelhetők eltolódások” a háború alakulásával kapcsolatban. Példaként hozta fel, hogy Beni Ganz, az izraeli hadi kabinet tagja ellátogatott az Egyesült Államokba tárgyalni, és azt követelte Benjamin Netanjahutól, hogy tegyen le végre egy kész tervet az asztalra a jövőbeli célokat illetően, mert ellenkező esetben kilép a háborús kabinetből.

„Ez is azt mutatja, nem teljes az egyetértés az izraeli kormányon belül a gázai műveletek mostani szakaszában”

– jegyezte meg az egyetemi tanár.

A Világgazdasági Intézet munkatársa kifejtette: valahol érthető, hogy Beni Ganz előtérbe akar kerülni, ugyanis azt tartják róla, hogy ő lehet Izrael miniszterelnöke a Netanjahu-korszak után. N. Rózsa Erzsébet emlékeztetett, hogy ő Jair Lapiddal váltásban már volt kormányfő, így kellő tapasztalat birtokában vállalhatná el a posztot, igaz, semmi konkrétum nincs ezzel kapcsolatban.

A szakértő szerint az izraeli vezetésen belül komoly nézeteltérések lehetnek, ugyanis a hadsereg prominensei egyre elégedetlenebbek, és nem értik, miért nem áll elő részletesen kidolgozott tervvel a kormány, ennek hiányában ugyanis marad a tanácstalanság és a bizonytalanság a katonák körében – mint ahogy az egész társadalmat is ez jellemzi.