Szijjártó Péter a CNN-nek: Magyarország nem ismerte el Ukrajna egyetlen területének megszállását sem

A Quest Means Business című műsorban az Ukrajna globális támogatásának csökkenésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: az európai nemzeti parlamentekben és az Egyesült Államokban érzékelhető Ukrajna-fáradtság annak bizonyítéka, hogy a béke körülményei nem fognak javulni. Ez egy nagy vita Magyarország és azok között, akik nem gondolják, hogy a békének most kellene eljönnie, mondván, hogy a helyzetnek a harctéren kellen javulnia napról napra a béke szempontjából.

A rendezést illetően a tárcavezető a háború befejezését, az emberéletek mentését nevezte az első célnak, amely után tárgyalóasztalhoz kell ültetni az ukránokat és az oroszokat. Ez - jegyezte meg -

nem képzelhető el az Egyesült Államok nélkül, amely garantálhatja a béke fenntarthatóságát.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: a területi integritást és a szuverenitást minden ország esetében tiszteletben kell tartani. Magyarország soha nem ismerte el Ukrajna egyetlen területének megszállását sem - hívta fel a figyelmet.

Meglátása szerint nemcsak Magyarország nemzeti érdeke, hanem minden európai ország érdeke, hogy ez a háború befejeződjön. "Mert ez a háború Európában zajlik, európai emberek halnak meg, európai infrastruktúrát rombolnak le" - fejtette ki, hozzátéve: "lehet, hogy ez máshogy néz ki az óceán túloldaláról, pár ezer kilométerrel távolabbról", onnan nézve ez geopolitika, de itt ez a mindennapi valóság.

"Látjuk azt, hogy szétszakadt családok érkeznek hozzánk, több mint egymillió menekültet fogadtunk be (...), már több mint ötezer ukrán gyereket írattak be iskolákba és óvodákba Magyarországon, akikkel nincs ott az édesapjuk, mert Ukrajnában maradtak, és reméljük, hogy még életben vannak. Tehát számunkra a háború a mindennapi valóság, a mindennapi szenvedés. Minden európai ember megfizeti az árát."

A miniszter kitért arra, hogy Magyarország energiaellátás szempontjából biztonságban van:

a gázszállítási útvonal már nem Ukrajnán halad keresztül Magyarországra,

mivel a gázt Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül szállítják, a Török Áramlat nevű néhány éve megépített gázvezetéken. Megjegyezte, az olaj ugyan Ukrajnán keresztül érkezik, és Ukrajna ötszörösére emelte a tranzitdíjat, ami "nem tisztességes", de Magyarország számára az ellátásbiztonság a legfontosabb.

Amikor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök diplomáciai képességeiről kérdezték, a miniszter úgy válaszolt, ennek eldöntését az ukránokra érdemes bízni, mindenesetre az ukrán elnök az országáért harcol. Jelezte ugyanakkor: ha Ukrajna visszaadná az ukrajnai magyar kisebbség jogait, az megkönnyítené Magyarország hozzá való viszonyulását például Ukrajna uniós csatlakozásával kapcsolatban.

Az ukrajnai magyar kisebbségről elmondta, a jog eszközével védik őket, és szerinte minden ország ezt tenné. Közölte, százötvenezer magyar él ott, és az ő jogaik csorbítása nem Zelenszkij elnökkel kezdődött, hanem már 2015-ben. Kifejtette, sok találkozója volt Ukrajna éppen aktuális külügyminiszterével, és arra kérte őket, ne tegyék ezt.

"Lehetnénk barátok, lehetnénk szövetségesek. De az, hogy elvesznek minden jogot a magyar kisebbségtől, hogy anyanyelvükön férhessenek hozzá az oktatáshoz, a médiához, a kultúrához, minden egyébhez, nos, ez konfliktust okoz kettőnk között" - mondta.

Ukrajna európai uniós csatlakozási tárgyalásairól közölte,

ha nem adják vissza a magyarok jogait, "nagyon bonyolult helyzetbe kerülünk

(...), mivel a kisebbségi jogok, a nemzeti kisebbségek jogai, ennek tiszteletben tartása nagyon fontos európai kérdés".