Nyitókép: MTI/AP/OceanGate Expeditions

A Titan minden négyzetcentijére egy Eiffel-torony súlya nehezedett

Infostart / InfoRádió - Herczeg Zsolt
2023. június 23. 16:33
A Titanic roncsának közelében megsemmisült Titan egy kísérleti jármű volt, aminek merüléseit szakértői körökben is nagyon komoly aggodalmak és viták övezték, ugyanakkor tény, hogy többször sikerrel teljesítette a küldetését – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Balogh Tamás műemlékvédelmi szakjogász, hajóroncskutató, hajózástörténeti szakíró, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti Egyesületének elnöke.

A Titant egy korábbi merülőjármű továbbfejlesztésével hozták létre 2018-19-ben. Az azt fejlesztő cég, az OceanGate végzett ugyan korábban óceáni és tengermélyi merüléseket, de részben csak partközelben, részben pedig csak kis mélységben. Hajóroncsot pedig addig csak egyetlen egy ízben látogattak meg: az 1956-ban elsüllyedt, amerikai parti vizeken nyugvó Andrea Doria olasz óceánjáró roncsait.

Vagyis olyan kihívást, mint amit egy csaknem 4 kilométer mélységben fekvő hajóroncsnak a felkeresése jelent, ez a cég addig még nem teljesített – hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Balogh Tamás műemlékvédelmi szakjogász.

A tengeri államterület részei, a parti tenger és a nyílt tenger különböző övezetei. Rajzolta: dr. Balogh Tamás

A fentiek miatt 2018-ban a Marine Underwater Society, egy világszerte több mint 3800 szakembert – többek között mérnököket, de politikai döntéshozókat is – tömörítő, a tengermélyi iparágakat képviselő nemzetközi szervezet felhívást intézett Stockton Rush vállalkozóhoz, a OceanGate vezérigazgatójához, amelyben igen aggódó és határozott hangon jelezték, hogy az eddig általuk megismerhető információk szerint a Titán nem biztonságos, nem felel meg egyetlen egy nemzetközi minősítő rendszernek sem, legyen szó akár az American Bureau of Shipping biztonsági előírásairól, akár a brit vagy norvég minőségi elvárásokról. Minderre

Stockton Rush azzal vágott vissza, hogy miután egy innovatív és kísérleti rendszert tesztelnek, természetes hogy nincs olyan hivatalban lévő minősítő szervezet vagy érvényben lévő szabvány, aminek a szerkezetük meg tudna felelni.

A kísérleti jelleget illetően a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Hajózástörténeti Egyesületének elnöke megjegyezte: szokásosan a mélytengeri merülő eszközöket a legszilárdabb formára, azaz gömb alakra tervezik. 2017-ig az egykori szovjet, utána orosz technológia állt erre rendelkezésre. Még James Cameron is az orosz Akademik Mstislav Keldysh kutatóhajó két – finnek által a hidegháború alatt épített – merülőszondájával, a Mir 1 és Mir 2 mélytengeri batiszkáffal látogatta meg a Titanic roncsát. Ezek is gömb alakúak voltak és titán – vagyis a Földön ismert egyik legkeményebb fém – burkolattal rendelkeztek. Ehhez képest az OceanGate Titanja nyújtott szerkezetű volt, ahol a gömböt két titán félgömbre szedték szét, közéjük pedig egy csövet építettek be. Ez a köztes rész nem fém, hanem szénszálas merevítésű kompozit anyagból készült, vastagsága 12,7 centiméter volt – ismertette az Arénában a hajózástörténeti szakíró.

A jármű tesztelésébe igyekeztek bevonni különböző elérhető, a polgári célokra is szerződéses alapon igénybe vehető tesztkörnyezetet. Így például a Washingtoni Állami Egyetemnek a tesztmedencéjét, ahol 3000 méteres mélységig tudták szimulálni a szénszálakra ható energiákat. Balogh Tamás szerint ezt úgy kell elképzelni, hogy abban a mélységben, ahol a Titanic található, az anyag minden egyes négyzetcentiméterére egy Eiffel-torony nehezedik. Stockton Rush pedig végül ezeknek az eredményeknek a birtokában nyilatkozta azt, hogy a Titan minden biztonsági feltételnek eleget tesz.

Ugyanakkor elkövette azt a hibát, hogy a Boeingre, a NASA-ra és magára a kísérleti tesztmedencét biztosító Washingtoni Állami Egyetemre is hivatkozott, mint amelyek részt vettek a tesztelésben.

Így aztán fájdalmas felismerés volt a napokban, amikor ez a három szervezet elhatárolódott, biztosítva a közvéleményt arról, hogy ők ugyan biztosították a tesztkörülményeket, de sem személyesen, sem szakértőik útján, sem egyéb szerződéses kötelezettség tekintetében ők maguk a Titan előállításában, vagy a rá ható erők igazolásában, mérésében nem vettek részt – magyarázta a műemlékvédelmi szakjogász.

Maga a Titan egy viszonylag kis méretű jármű: belső tere egy bogárhátú Volkswagenéhez hasonlítható, tehát felegyenesedésre nem volt alkalmas. Törökülésben, esetleg nyújtott lábakkal, de mindenképpen egy magzatpózhoz hasonló, zsugorított testhelyzetben kellett az abban utazóknak 8 órát eltölteniük, hiszen csaknem 3 óráig tartott a leereszkedés a felszínről a 4 kilométeres mélységbe, ahol legfeljebb 4 órányi hasznos munkavégzésre volt mód, a maradék időt pedig a felemelkedésre fordították. A belső atmoszferikus nyomásnak köszönhetően viszonylag rövid idő alatt végre tudták hajtani a feljutást, hiszen nem kellett dekompressziós megállókat beiktatni. Cserébe óriási erők nehezedtek a járműre a külső oldaláról – emelte ki a szakértő.

A Titan önálló helyzetváltoztatásra csak korlátozottan volt képes, ez különböztette meg a klasszikus tengeralattjáróktól.

Az angol nyelvben utóbbiakra a submarine kifejezést alkalmazzák, míg a Titanhoz hasonló korlátozott képességű eszközökre a submersible-t, utalva arra, hogy inkább merülni képesek, nem pedig koráltlan víz alatti manőverezésre. Az eszköz saját erejéből – elegendő üzemanyag híján – arra sem lett volna képes, hogy a több hektáros roncsmezőt bejárja (ugyanis ennek hossza csaknem 10 , szélessége 3 kilométer körül van).

A Titanic roncsairól ismert kép fokozatos változása (fent: 1912-1985 között, amikor a roncsok felfedezése előtt az elsüllyedt hajót még intaktnak képzelték, középen: 1985-2012 között, s a lenti ábrán 2012-től. Ez utóbbi képen a „Big piece” is feltüntetésre került. Forrás: balra fent WHOI, balra középen: Google Earth, a többi ábrát rajzolta: dr. Balogh Tamás

Összesen négy hajócsavarral volt szerelve a Titan, ebből kettő a vízszintes, kettő a függőleges mozgást szabályozta, és ezeket valóban egy 2011-es gyártású Logitech márkájú játékkonzollal vezérelték – erősítette meg Balogh Tamás, hozzátéve: emiatt aztán egyesek úgy emlegették, hogy "MacGyver"-módon, úgymond fogpiszkálókból meg biztosítótűkből barkácsolták.

A teljes beszélgetést péntek este 6 órától hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
A Titán minden négyzetcentijére egy Eiffel-torony nehezedett
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást