Nyitókép: MTI/EPA/Brit parlament/Jessica Taylor

A brexit elhalasztását kérte London - de mégsem

Infostart / MTI
2019. október 19. 23:10
Az október 31-i határidő kitolását kéri Boris Johnson az Európai Tanácstól, miután a törvény erre kötelezi. De megírja, hogy ezt ő ellenzi. Az unió vezetőinél a labda.

Boris Johnson brit miniszterelnök este felhívta az Európai Tanács elnökét, Donald Tuskot, és tájékoztatta a szombati parlamenti szavazás nyomán kialakult helyzetről. Tusk Twitter oldalán tudatta ezt, és annyit tette hozzá: várja a levelet.

Majd röviddel utána azt tweetelte, hogy a halasztási kérelem megérkezett, egyeztetni fog a tagállamok vezetőivel a válaszról.

Két levél

Vagyis Boris Johnson a törvénynek megfelelően elküldte a kérelmet, annak ellenére, hogy előzőleg az alsóházi tagjainak írt levélben még azt írta - amit a parlamentben is mondott -, hogy nem tárgyal halasztásról az Európai Unióval.

A BBC kormányzati forrásból úgy tudja, nem is egy levél meg, hanem kettő. Az egyikben formálisan kezdeményezi a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását, de azt nem írja alá. A másikban viszont közli a testülettel, hogy hibának tartaná a kérés teljesítését.

A Letwin-indítvány az oka

A brit miniszterelnök azért kényszerült arra, hogy halasztást kérjen, mert a parlament a tervekkel ellentétben mégsem szavazott a héten tető alá hozott brexit megállapodásról. Helyette egy olyan indítványt fogadott el, amelynek értelmében előbb a kilépési feltételrendszer jogi szövegét iktatja törvénybe, csak utána foglal állást a megállapodásról.

Márpedig egy korábbi törvény kimondja, hogy ha ezen a szombaton nincs elfogadott megállapodás, akkor újabb 3 hónapos haladékot kell kérni.

Ettől még akár lehet kilépés 31-éig

Boris Johnson a parlamenti szavazás után közölte: : a jövő héten az alsóház elé terjeszti a Brexit-megállapodás jogi szövegét vitára és szavazásra.

Így a képviselők a hátralévő tíz napban akár meg is szavazhatják, és akkor valóban nem lesz szükség a halasztásra. A parlamentben azonban a Boris Johnson vezette konzervatívoknak nincs többsége, és a mostani megállapodás ügyében a kormányt eddig kívülről támogató észak-ír unionisták, a DUP is szembefordult a miniszterelnökkel. Így kérdés, átmegy-e a törvényhozáson a jogi szöveg.

Mindenesetre már nem csak azt utcán tüntető tízezrek, hanem a képviselők közül is egyre többen mondják, hogy a végső döntést bízzák az emberekre - vagyis legyen újabb népszavazás. A kormány ettől elzárkózik - legalábbis egyelőre.