Tekintélyes lakossági kamatjövedelem, túlértékelt lakásárak – beszédes számok az MNB-től

Banai Ádám a jegybank pénzügyi stabilitási jelentésének bemutatóján elmondta: a magyar bankrendszer továbbra is erős és ellenálló, bőséges likviditás, magas tőkeellátottság és stabil jövedelmezőség jellemezte 2025 első felében. A nemteljesítő hitelek aránya mind a lakossági, mind a vállalati piacon történelmi mélyponton van. A vállalati hitelpiacon várat magára az érdemi fordulat.

Erős alapok, beáramló kamatok

A bankrendszer teljes tőkemegfelelési mutatója június végén 20,7 százalékot ért el, ami több mint 2300 milliárd forintos szabad tőkepuffert jelent. A tőkemegfelelési mutató azt mutatja meg, hogy a bank rendelkezik-e a vállalt kockázatok fedezéséhez elegendő tőkével. Összehasonlításképpen: a 2008-as válság idején ez 12,9 százalékon volt – olvasható a jelentésben.

A szektor adózott eredménye 760 milliárd forint volt, ez 174 milliárd forintos csökkenést jelentett 2024 első félévéhez képest, de továbbra is magas szinten állt 2025 első félévében. Az eredmény romlásának oka a nettó kamateredmény csökkenése, a működési kiadások inflációt meghaladó növekedése, az egyedi tételek közül pedig az előző évhez képest magasabb elszámolt extraprofitadó volt. A sajáttőke-arányos megtérülés (RoE) 19,1 százalékon állt 2025 második negyedévének végén. A hitelintézetek több mint 90 százaléka legalább ugyanakkora, több mint fele pedig magasabb jövedelmezőséggel számol hosszú távon, mint jelenleg becsült tőkeköltsége.

A bankok kamatjövedelmében egyre nagyobb súlyt képvisel a központi kormányzat felől érkező bevétel, az állami kamattámogatások összege 2025-ben várhatóan 562 milliárd forintos értékű lesz. A bankok az MNB-vel szembeni nettó kamatjövedelme a 2023-ban megfigyelt historikus csúcs óta folyamatosan mérséklődik – emeli ki a stabilitási jelentés.

A háztartási szektorból származó kamatjövedelem 65 milliárd forinttal nőtt éves alapon,

az erőteljes lakossági hitelkiáramlásnak és az átárazódásokkal növekvő állományi kamatoknak köszönhetően. Részesedése csaknem 40 százalékot ért el az első félévben. A nettó kamatjövedelem ugyanakkor mérséklődött, mivel az MNB-vel szembeni kamatjövedelem erősebben csökkent, mint amilyen mértékben a magánszektortól érkező nőtt.

Megingathatatlan lehet az áremelkedés

A jelentés kiemeli, az ingatlanpiacon a lakások tekintetében a bővülő kereslet új kínálat hiányában a lakásárak további emelkedéséhez is hozzájárul. 2025 második negyedévére a nominális lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 17,9 százalék volt, Budapesten 23,1 százalék. A piacra jelentős hatással van a szeptember 1-jén indult Otthon Start hitelprogram.

Országosan 18,8 százalékkal túl vannak értékelve a lakásárak

– olvasható 2025 második negyedévére vonatkozva a jelentésben.

Ez köszönhető az állampapírpiaci megtakarítások első negyedévi lakáspiacra áramlásának, illetve az Otthon Start generálta többletkeresetnek. A kedvező kamatozás miatti alacsonyabb törlesztőrészletek kezdeti hatását viszont csak a lakásárak nagyon jelentős, 40-50 százalékos emelkedése oltaná ki – írja a jelentés.

Az Otthon Start program keretében az első két hónapban közel 6000 szerződés született, összesen 203 milliárd forint értékben. A program 2026 végéig akár 1900 milliárd forintnyi hitelkihelyezést generálhat, viszont a kínálat érdemi növekedésének elmaradása esetén akár további 15 százalékpontos lakásár-emelkedés érkezhet – olvasható az összegzésben.

Banai Ádám, a jegybank főközgazdász-ügyvezető igazgatója ezzel kapcsolatban hozzátette: a végső hatás a lakáspiacra nagy mértékben attól fog függeni, hogy mennyire lesz sikeres a lakáskínálat-növelési törekvés, amelyet az elmúlt időszakban a kormány véghezvitt. Több tízezer új lakás is megjelenhet majd a piacon, ezzel Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkárának kijelentésére hivatkozva.

Száguldó személyi, vánszorgó vállalati hitelezés

A piaci alapú lakáshitelek hosszú lejáratú állampapírok hozamhoz viszonyított felára 2022 vége óta nulla körüli szinten stagnál. Amennyiben olyan szinten marad a felár, ami az ügyfél kockázatosságát nem fedezi, az stabilitási kockázatokkal járhat – írja a jelentés.

A személyi hitelezés erősödik, 2025 első felében historikus csúcsra emelkedett, az előző év azonos időszakához képest 40 százalékkal nőtt a kibocsátott személyi kölcsönök értéke. A teljesen online megkötött szerződések aránya 2025 első felében elérte a 45 százalékot. A kamatok az év elején 16 százalékra csökkentek, majd pedig a félév során összességében nem változtak. Az MNB Hitelezési Felmérése alapján a válaszadó intézmények nettó 11 százaléka lazítana 2025 IV. és 2026 I. negyedévére előretekintve a fedezetlen fogyasztási hitelek terén, így a kamatfelárakban is – olvasható a stabilitási jelentésben.

A vállalati hitelezés a jelentés szerint visszafogott, de a nemteljesítő hitelek aránya, mint a lakossági piacon, itt is történelmi mélyponton van. A vállalati hitelállomány mindössze 2 százalékkal nőtt egy év alatt 2025 közepéig. A kkv-szegmens hiteldinamikája ennél enyhén magasabb volt, a nagyvállalatok hitelállománya stagnált. A visszafogott bővülés a vállalkozások és bankok véleménye szerint is keresleti tényezőkre vezethető vissza. A vállalkozások számára a termelés legfőbb akadálya a termékeik, szolgáltatásaik iránti kereslet elégtelensége.

Banai Ádám az InfoRádióban hozzátette: továbbra is várat magára az érdemi fordulat a vállalati hitelpiacon. Ehhez komoly segítséget tud nyújtani a minősített vállalati hitel, és úgy tűnik, bőven van olyan hitelképes vállalat a hazai vállalati szektorban, amiben „benne van a potenciál”.