Érdemes tájékozódni az illetékfizetési szabályokról és egyéb újításokról, mert a csokot érintő változások miatt több módosítás is történt az utóbbi időben. Valkó Dávid az InfoRádióban elmondta: az illeték alapesetben a négy százalékát képezi az ingatlan vételárának, ugyanakkor fontos fejlemény a 2024-től, hogy az átalakított falusi csokot igénybe vevő vásárlók értéktől függetlenül mentesülnek az illetékfizetés alól.
Az elemző kiemelte:
a januárban bevezetett csok pluszhoz is jár illetékmentesség, viszont csak 150 millió forintnál olcsóbb ingatlanok esetében vehető igénybe.
Ez azt jelenti, hogy a négyszázalékos illetékkel számolva hatmillió forintot lehet megtakarítani.
Az illetékmentességet nem kell külön kérvényezni, mindössze annyi az előírás, hogy az adóhivatalhoz benyújtott adásvételi szerződésben fel kell tüntetni, hogy a vételár egy részét falusi csokból és/vagy csok pluszból fedezték vagy fizették.
Valkó Dávid felhívta a figyelmet, hogy új építésű ingatlan esetében akkor fizethetünk kevesebb illetéket, ha a lakás értéke nem haladja meg a 30 millió forintot, így a lakás árából 15 millió forint lesz illetékmentes. Fontos még tudni, hogy a 35 évnél fiatalabbaknak jelentős illetékkedvezmény jár:
csak a felét kell kifizetniük (két százalékot) a lakás értékéhez viszonyított illetéknek, ha a tulajdon egészének értéke nem több 15 millió forintnál.
Kedvezmény nélkül például egy 15 milliós ingatlan illetéke 600 ezer forint, a fiataloknak viszont csak 300 ezer forintot kell fizetniük.
„Ez a 15 millió forint Budapesten egy minigarzonra elégséges, viszont az Alföldön – ahol az egyes régiók összevetésében a legalacsonyabbak a négyzetméterárak – egy 120 négyzetméteres átlagos családi ház is kijön ebből az összegből” – magyarázta a szakértő.
Megmarad az adó-visszatérítés, de változnak a szabályok
A falusi csokot érintő változások mellett is megmaradt az adó-visszatérítés lehetősége. Ez azt jelenti, hogy továbbra is visszakaphatjuk az áfát, ha igényeljük a falusi csokot. Ami viszont újdonság, hogy új építésű ingatlan vásárlása esetén a kedvezményes, ötszázalékos áfát nem kell megfizetni, az építkezésnél pedig a 27 százalékos áfa marad visszaigényelhető legfeljebb ötmillió forintig.
A korábbi szabályokhoz képest annyi változás történt még, hogy az áfa-visszatérítési lehetőség csak a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű, egylakásos lakóépületekre érvényes, többlakásos társasházban lévő lakásra nem igényelhető. „Az adó-visszatérítést utólag kell kérvényezni” – mondta Valkó Dávid.