Az elemzők kedvezőbb adatot vártak, így őket is meglepte, hogy negatív tartományban maradt a második negyedéves GDP-adat is Magyarországon. Ezzel már négy egymást követő negyedévben, vagyis 2022 júniusa óta technikai recesszióban van a magyar gazdaság – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal adatait az InfoRádiónak a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője. „Nagyon rossz adatok jelentek meg, 0,3 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, pedig pont ekkora növekedésre számítottak az elemzők” – fogalmazott Madár István.
Hozzátette: ritka jelenség, hogy ilyen jelentős mértékű eltérés van a várakozások és a valóság között. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy az egymást követő negyedik negyedévben esett vissza a gazdaság teljesítménye az előző időszakhoz képest, azaz
már 4 negyedéve tart a technikai recesszió Magyarországon.
Ilyen még soha nem történt itthon 1996 óta, amióta léteznek adatok erre vonatkozóan. Eddig egyetlenegyszer fordult elő egy 3 negyedéves technikai recesszió.
Madár István szerint elsősorban a mezőgazdaság idei jó teljesítménye miatt vártak jobb számokat az elemzők. Tavaly nagyon rossz terméseredmények voltak az aszály miatt, 2023-ban viszont átlag feletti eredményeket vártak. Ebből pedig sokan arra következtettek, hogy az egyébként kisebb súlyú mezőgazdaság óriási, több tíz százalékos növekedése a várakozások szerint hatást gyakorolhat annyira a GDP-re, hogy visszahúzza majd a többi szektor gyengélkedését, és így összességében a mezőgazdaság a pozitív tartományba emelheti a negyedéves GDP-növekedési adatot.
„Ez az, ami nem történt meg és nagyon gyenge az ipar és a piaci szolgáltatás”
– közölte Madár István, aki arról is beszélt, milyen okok húzódhatnak meg ennek hátterében.
Az elemző azt mondta, hogy az energiaárak drasztikus emelkedése óriási költségsokkot eredményezett, ez számos termelő cég teljesítményét visszavetette. Mindezek mellett önmagában is egy erős jövedelemkiszívó hatás érvényesült a gazdaságban. „A költségvetés a tavalyi országgyűlési választás után nagyon komoly kiigazításra volt rákényszerítve, hiszen az az óriási stimulus, amit előtte belenyomott a gazdaságba, azt most ellensúlyozni kell, mivel a költségvetés felborult.“
Ezek a folyamatok visszavetették a beruházásokat, valamint szűkítették az általános keresletet.
Madár István hozzátette: az infláció elszállása elégette a háztartások reáljövedelmét és az uniós támogatások elakadása ugyancsak forráshiányt okoz.
Az elemző azt is elmondta, milyen várakozásaik vannak az egész éves GDP-növekedésre annak függvényében, hogy a kormány legutóbbi prognózisa 2023-ra másfél százalékos növekedést vetít előre. Madár István véleménye szerint már az első negyedéves adatok után is nagyon erős kételyek övezték ennek a célnak a teljesülését.
„Most még inkább azt gondoljuk, hogy a másfél százalékos cél nem reális.”
A kormány álláspontja továbbra is az, hogy a mostani gyengébb GDP-adat csak átmeneti. A 2023-as év második felében pedig új, radikálisabb ütemű növekedési fázis veszi majd kezdetét és kilő a magyar gazdaság.