A műanyagok számos területen forradalmi előrelépést jelentettek a gyógyászattól az autógyártáson át az űrutazás lehetővé tételéig, olcsóságuk és elterjedésük azonban nagyban hozzájárult egyfajta "eldobható kultúra" kialakulásához.
A világon évente gyártott műanyag 40 százaléka egyszer használatos,
amelynek jelentős részét olyan tárgyak - például nejlonzacskók vagy ételcsomagolások - teszik ki, amelyeket mindössze percekig, legfeljebb órákig használnak, a környezetbe kikerülve viszont évszázadokig fennmaradhatnak, óriási károkat okozva - idézte fel a Portfolio.
Nem győzik összeszedni
A műanyagszennyezés napjainkra az egyik legsúlyosabb globális kihívássá vált, a termelés olyan tempóban bővül, hogy következményeivel a világ nem igazán tud mit kezdeni.
Megjelentek és globálissá nőttek a hétköznapi életünket műanyagmentesítő mozgalmak, számos projekttel próbálják gyűjteni és megsemmisíteni/újra felhasználni az óceánokban és a folyókon felhalmozódott hulladékot. Kína már nem fogadja a világ műanyagszemetét, és az utóbbi hónapok botránya, hogy több ország visszaszállította a küldő országban a hozzá nagy mennyiségben érkező "illegális szemetet".
Egyébként
a globálisan valaha termelt műanyag 80-90 százalékát soha nem hasznosítják újra, ami különböző formákban - szemétlerakókban vagy közvetlenül a természetben végzi.
Csak a tengerekbe, óceánokba kerülő műanyag évente mintegy 2500 milliárd dollár környezeti kárt okoz.
Beindult az ellenlobbi
Ám miközben a petrolkémiai ipar egy része, elismerve a problémát, jelentős beruházásokat tesz az újrahaszosítás és a lebomló műanyagok kifejlesztése terén, az iparági lobbi nem hagyta szó nélkül a helyzetet.
Az USA legalább 14 szövetségi államában sikerült olyan törvényeket elfogadtatniuk, amelyek megakadályozzák, hogy a politikai döntéshozók az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát tiltó szabályokat hozhassanak.
A műanyag-, és az azzal erősen fedésben lévő olajipar által hosszú ideig pénzelt American Legislative Exchange Council nevű konzervatív szervezet pedig egy olyan törvénytervezet-modellt is ajánl a szövetségi államok törvényhozóinak, amelynek célja a városok megakadályozása a tiltások bevezetésében.
A műanyagipari lobbi állításai szerint a műanyagokat úgy kiáltották ki a szemétkrízis fő felelőseinek, hogy figyelmen kívül hagyták kedvező környezeti hatásaikat. Például a könnyű, egyszer használatos műanyagzacskók gyártása kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával és víz felhasználásával jár, mint más, többször használható például papírzacskóké.
A műanyagipar érdekvédelmi szervezeteinek agresszív ellentámadása egyébként oda is vezetett, hogy néhány cég inkább távozott: a Coca-Cola idén kilépett a Plastics Industry Associantionból, mivel indoklása szerint a szövetség által felvett pozíció "nem volt teljesen konzisztens" a társaság céljaival és vállalásaival (például hogy 2025-re csak 100 százalékosan újrahasznosítható vagy komposztálható csomagolóanyagokat használjanak).
Az USA-ban nem megy az újrahasznosítás
Miközben Európa- és Ázsia-szerte egyre több helyen vezetnek be az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát korlátozó szabályokat, Washingtonban egyelőre szó sincs ilyesmiről. Sőt, Donald Trump elnök weboldalán műanyag szívószálakat árul "A liberális papír szívószál nem működik" szlogennel. Az Államokban a 2015-ben elért 9 százalékos plasztik-újrahasznosítási arány azóta tovább zsugorodott. Vagyis miközben az elmúlt években számos szövetségi államban meglepően gyorsan meg tudták fúrni az egyszer használatos műanyagzacskók betiltását, az ország újrahasznosító rendszere továbbra is az egyik leggyengébb a fejlett világban.