Varga Mihály: Nincs napirenden a magyar euró

A magyar gazdaság jó pályán halad, elvileg 60 százalék alatt sem kellene lennie az adósságrátának az euró bevezetéshez, vagyis elvileg készen állunk arra, hogy mérlegeljük ezt a lehetőséget - válaszolta az euróvebevezetésre vonatkozó kérdésre Varga Mihály. Hozzátette ugyanakkor, hogy

a kormánynak nem szándéka, hogy olyan övezethez csatlakozzon, amelynek jelenleg is változnak a szabályai, átalakulás alatt áll az övezet, így egyelőre nincs napirenden a csatlakozás.

A pénzügyminiszter a Portfolio gazdasági hírportál tudósítása szerint a konvergenciaprogram bemutatásakor úgy fogalmazott, hogy az abban szereplő középtávra vonatkozó számok mögött, vagy inkább előtt az emberek jólétének emelése áll.

A részleteket ismertetve Varga Mihály elmondta: a tavalyi 4,9 százalékos bővülést követően a kormány relatíve magas - 2019 és 2023 között - 4 százalék feletti növekedéssel számol. Mint mondta, az a cél, hogy legalább 2 százalékponttal az uniós növekedési átlag felett maradjon a magyar növekedési ütem.

Ekkor van reális esélyünk a felzárkózásra, és a konvergenciafolyamat folytatódására

- hangsúlyozta a pénzügyminiszter, aki az idei év kapcsán megjegyezte, az volt kivételes teljesítmény, hogy miközben a német ipar lassult, a magyar növekedés egészséges maradt.

Az államháztartásihiányról Varga Mihály elmondta: az elmúlt években 2 százalék körül hullámzott a deficit, a cél az, hogy csökkenő pályán maradjon ez a mutató. A 2020-as költségvetés tervezésének úgy futottak neki, hogy 1,5 százalékos deficitet szeretnének elérni,

2023-ra pedig már nullszaldós költségvetést tervez a kormány.

A kormány inflációs prognózisában nincs nagy meglepetés: a harmonizált fogyasztói árindex az idei 2,7 százalék tán jövőre 2,8 százalékra emelkedik, majd 2021-23 között beáll a 3 százalékos szintre.

Az államadósság az idei év végére 70 százalék alá kerül, 2023 végére 55,9 százalék lehet - ismertette a pénzügyminiszter, aki elmondta, továbbra is jelentős gazdasági növekedési tartalékot látnak, igen magas a beruházások értéke,

a beruházási ráta 25 százalék felett áll, ezzel Magyarország a második az Európai Unióban.

További egyszerűsítés, adminisztráció csökkentés és gazdaságfehérítő intézkedések - vázolta az adópolitikai terveket a miniszter. Megemlítette a már elfogadott szocho fokozatos csökkentését.

A Világgazdaság pénteki számában arról írt, hogy a kormány tervei szerint jövőre a nyugdíjak januárban 2,8 százalékkal emelkedhetnek,

idén és jövőre is fizethetnek nyugdíjprémiumot, hisz a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.

A kormány azzal számol, hogy a következő években is fennmarad a dinamikus bérnövekedés, az idei 9,2 százalékos emelkedés után jövőre 8,1 százalékkal emelkedhetnek a bérek, 2023-ig pedig évi nyolc százalékos béremelkedéssel számolnak a 3 százalékos infláció mellett.

Az adópolitikai tervekről szólva a pénzügyminiszter további egyszerűsítést, az adminisztráció csökkentését és gazdaságfehérítő intézkedéseket helyezett kilátásba - írja tudósításában a Portfolio.

Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár egyebek között a foglalkoztatottság látványos bővüléséről beszélt, hangsúlyozva, hogy sereghajtóból Magyarország az uniós átlag feletti helyre került. Mint mondta, a kormány célja, hogy ezt a pályát, a foglalkoztatás emelését tovább folytassa.