A Matolcsy György jegybankelnök által bemutatott a Versenyképességi programnak vannak olyan céljai, amelyeket csak hosszú távon lehet végrehajtani – mondta Virág Barnabás, példaként említve az oktatást és az egészségügyet. „Hosszútávú és nagyon elkötelezett munkára lesz majd szükség ahhoz, hogy ezeket a reformokat végre tudjuk hajtani” – fogalmazott az MNB ügyvezető igazgatója. Hozzátette: úgy gondolják, hogy a megfogalmazott 330 pont nagy részét érinteni kell egy versenyképességi fordulat során.
Szabó László, a Hold Alapkezelő elnöke szerint a Nemzeti Bank vezetésének elképzeléseiben fontos szerepe van a magánszektornak is.
Számos programpontban, ahol az állam nem tudja ellátni az általa kitűzött feladatokat, szerepet enged a piaci szereplőknek
– jegyezte meg. Ilyen például a bölcsődék létesítése, de az egészségügy területén is óriási források vannak a magánágazatban – tette hozzá.
A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója arról is beszélt, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni az euró bevezetéséhez. Megfelelő reálgazdasági és pénzügyi érettség kell, Virág Barnabás szerint a korábban megfogalmazott maastrichti nominális kritériumok nem elegendőek.
A Hold Alapkezelő elnöke szerint egy esetleges gazdasági válság közben azok az országok könnyebben boldogulnak, amelyeknek saját devizájuk van.
„Közös gazdaságpolitika nélkül egy közös monetáris politika nem tud működni, egy félkarú óriás”
– fogalmazott Szabó László. Kifejtette: a közös gazdaságpolitikát 2001-ben – politikai okokból – nem lehetett megvalósítani, így abban reménykedtek, hogy egy válságos időszakban, idővel, politikailag megérik erre a helyzet. Ám több ország nem hajlandó feladni a szuverenitásának egy részét, ezért az elnök szerint ma sokkal távolabb van egy uniós szintű gazdaságpolitika, mint azt korábban elképzelték.
Arról is beszélt, hogy ha a következő 5-10 évben lesz egy súlyosabb gazdasági visszaesés, nagy előnyt fognak élvezni azok az országok, amelyeknek saját devizájuk van, és az adósságuk a saját devizájukban van kibocsátva.
Szabó László a következő 1-2 évben jelentős változásra nem számít az eurózónában.