Magyarország újjáépítésének lehetőségét teremti meg a jövő évi, valamint a miniszterelnök reményei szerint a 2028-as és a 2029-es költségvetés is. Magyar Péter erről kedden a Kossuth rádió Felkelő című műsorában beszélt, ahol elmondta: 2027-ben 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, és 3 százalékos inflációs célszámmal dolgozik a kormány.
A kormányfő kifejtette: az idei 1,7–1,8 százalékos növekedés és hasonló mértékű infláció után jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján pedig 3 százalékos inflációs célszámmal dolgozik a kormány.
2030-ig középtávú pályát rajzoltak, amely alapján addigra 3 százalék feletti gazdasági növekedést szeretnének elérni. A költségvetési hiány 2027-ben 4,9 százalékos lehet, ami a Pénzügyminisztérium várakozása szerint 2028-ban 4, 2029-ben 3,4, 2030-ra pedig már 2,8 százalékra csökken – ismertette.
A piacok bizalma önmagában talán nem fontos, de az ország államadósságának finanszírozhatósága, annak ára szempontjából óriási jelentősége van annak, hogy „egy fenntartható költségvetéssel megyünk előre” – mondta Magyar Péter.
Hozzátette: az, hogy „elszállt" az Orbán-kormány alatt a költségvetési hiány, elkezdett növekedni az államadósság, évekig nem volt tulajdonképpen gazdasági növekedés, azt is eredményezte, hogy „Európa legmagasabb kamatait fizették a magyarok”. A kormányváltás után és az állam takarékosságának köszönhetően már jelentősen csökkentek a magyar kötvényhozamok, „olcsóbban tudjuk finanszírozni az államot, de még mindig óriási felárat fizetünk más stabilabb országokhoz képest”.
Ha stabil növekedés van, csökkenő hiánypálya, és ennek következtében egyre dinamikusabban csökkenő államadósság-pálya, akkor 100, majd később akár 1000 milliárdot is meg tudunk spórolni az állam finanszírozásán, amit utána egészségügyre, oktatásra, béremelésekre, adócsökkentésre lehet fordítani – fejtette ki Magyar Péter.
A miniszterelnök arra is kitért, hogy a közszférában bejelentett béremelések, az adócsökkentések és a jelentős nyugdíjemelések miatt több marad Magyarországon az embereknél, miközben erősödni fog a fogyasztás. Ennek enyhe inflációnövelő hatása van, de a 3 százalékos infláció még teljesen egészséges, jó a gazdasági növekedésnek, és az emberek sem érzik úgy, hogy elértéktelenedik a pénzük – jelezte.
Magyar Péter a GDP-arányos államadóssággal kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy az idei 77,5 százalék még az előző kormány kiköltekezésének köszönhető, de számításaik szerint jövőre 77,2 százalékra csökken.
Azt mondta, mindenki érzi, tudja, látja maga körül, hogy hova jutott az ország. Nem véletlenül mutatják a statisztikák, hogy 10-15-20 év alatt Magyarország Európa legszegényebb és legkorruptabb országává vált. Most viszont van egy óriási elrugaszkodás, van a lakosságban, a vállalatokban bizalom, nem véletlenül hirdették meg a 21. századi magyar New Dealt óriási uniós források felhasználásával a vízgazdálkodástól az infrastruktúrán át a közszolgáltatások fejlesztéséig – fogalmazott a kormányfő.
Mint mondta, tíz évvel ezelőtt Lengyelország és Magyarország is hasonló helyzetben volt, ám míg az akkori magyar kormány nem élt a lehetőséggel, Lengyelország igen.
Akkora mennyiségű uniós pénz érkezik Magyarországra ebben a pár évben és a következő hétéves uniós ciklusban is, hogy ha ezt hatékonyan, jó beruházásokra, jó célokat támogatva, korrupciómentesen használja fel az ország, 5-6-7 éven belül jó értelemben véve „mi sem fogunk ráismerni az országra” – mondta Magyar Péter.
Jelezte, már jövőre 928 milliárd forint európai uniós forrás érkezik Magyarországra. Megerősítette: soha nem látott mértékben kezdődnek vízmegtartási beruházások, ötször annyit fordítanak kátyúmentesítésre, mint idén, elindul az energiaforradalom, a Baross Gábor vasútfejlesztési, a Wekerle Sándor lakás- és kollégiumépítési program, és jobban célzott, valóban az első lakás megszerzését segítő program váltja fel az Otthon Startot.
A kormányfő beszélt arról is, hogy a családi pótlék megduplázását, a kétszámjegyű béremelést, az szja egyszámjegyűvé tételét minimálbérig az teszi lehetővé, hogy az állam talán soha nem látott mértékben spórol magán.
Magyar Péter az euróról jelezte, soha nem beszélt az euróövezethez csatlakozás dátumáról. Rámutatott: nem azt, önmagában kell vizsgálni, lesz vagy sem euró Magyarországon, hanem azt, hogy a csatlakozás érdeke-e a magyar embereknek, vállalatoknak. Ha e folyamat a végén ott van az eurozónához való csatlakozás, az még jobb – fogalmazott.
Elmondta: eddig különböző részein az országnak különböző csoportok kaphattak valamilyen támogatást, jellemzően kamatmentes vagy olcsó hitelt, most az ország teljes területén, minden településen, gyermekvállalás nélkül, akár házasság nélkül minden magyar állampolgár, aki fel szeretné újítani a nem jó energiahatékonyságú lakását kap egyrészt egy nagyon olcsó hitelt, másrészt pedig akár 7,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat arra, hogy ablakot vagy fűtési rendszert cseréljen, napelemet szereljen föl.
A műsorban elhangzott: Radosław Sikorski, Lengyelország külügyminisztere interjúban arról beszélt, átutalások és felvételek is vannak a kezükben arról, hogy az oroszok szorosan együttműködtek az Orbán-kormánnyal. Magyar Péter erre azt mondta, hogy Orbán Anita külügyminiszter biztos felvette a kapcsolatot kollegájával, neki erről az ügyről nincsen az elmondottnál több információja. Ha Lengyelországnak igen, akkor azt hivatalos úton át fogja adni a magyar kormánynak – tette hozzá.
Az október 23-ai ünnepségsorozatról azt mondta: 1956 öröksége minden magyar öröksége, a mottója az ünnepségnek „a szabadság újra összeköt”, majd részletezte a programot.