Magyar Péter bejelentéseire így reagáltak az elemzők

A kormányzat a tervek szerint gyakorlatilag az összes választási ígéretét megvalósítja a 2027-es költségvetésben, egyidejűleg meglehetősen ambiciózus hiánycéllal állt elő, amely alacsonyabb az általuk várt 5-5,5 százaléknál – válaszolta az MTI kérdésére az Erste Bank makrogazdasági elemzője, megjegyezve: az elmúlt napokban nőttek az 5 százalék alatti hiánycélra vonatkozó piaci várakozások.

Nyeste Orsolya hangsúlyozta: a mozgásteret a választási ígéretek megvalósítására és a hiány csökkentetésére néhány az előző kormány által már bevezetett intézkedés finomhangolásával (anyák adómentessége, Otthon Start), illetve az adórendszer átalakításával – a társasági nyereségadó átalakítása, a vagyonadó bevezetése – kívánja megteremteni a kormányzat. Emellett úgy tűnik, a különadók rendszere a várt fokozatos kivezetés helyett jövőre kiterjesztésre kerül, ami kifejezetten kedvezőtlen, hiszen a magyar adórendszer egyik legjelentősebb torzítását okozták már eddig is – fűzte hozzá.

A kamatkiadások csökkenéséből és a 2026-os választásokhoz köthető egyszeri tételek kieséséből várt megtakarítások teljesen reálisnak tűnnek, azonban a felesleges állami kiadások levágásából és a korrupcióellenes intézkedésektől remélt 1,5 százalékpontos GDP-arányos megtakarítást implementációs kockázatok övezik. Ennek megvalósulása jövőre fog kiderülni, hónapról hónapra a havi adatok közlésekor – mondta.

Az 5 százalék alatti hiánycél bemondása kényszerpályán tartja a kormányt, és a piacok most ennek örülhetnek – közölte Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója.

A hiánycél elvétése jövőre komoly piaci kiábránduláshoz, az euróbevezetés melletti piaci bizalom megrendüléséhez, így a forint gyengüléséhez és az állampapírpiac gyengüléséhez vezetne, amit a kormány biztosan el akar kerülni – fogalmazott, megjegyezve: fontos, hogy vannak jelentős adóemelési intézkedések is, ezek nélkül ennyi ígéret betartására semmi esély nem lenne.

Hangsúlyozta, a hiánynövelő bejelentések összességében 2100 milliárd forintot tesznek ki, miközben a fedezetük részben adóemelésekből jönne össze. A konkrét adóemelések bejelentése nélkül a hiánynövelő intézkedések önmagukban jelentős piaci bizalomvesztést jelentettek volna. Azonban a fedezet teljes biztosításához szükséges az is, hogy sikerüljön a kormánynak a pazarló működés visszaszorításával ígért 1500 milliárd forinttal csökkenteni a kiadásokat. De a pontos számításhoz egyelőre fontos részletek hiányoznak – közölte.

Az MBH Elemzési Centrum a bejelentések előtt 5,3 százalékos hiányt jelzett előre jövőre, ezt egyelőre nem módosítják, de a következő napok hírei változtathatnak ezen – tette hozzá.

Németh Dávid, a K&H vezető elemzője kifejtette: a bejelentés a várakozásuknak megfelelő, de annak megítélése, hogy ez mennyire lesz tartható, nagyon sok részletkérdés függvénye, ami majd a beterjesztett költségvetési törvényjavaslatból lesz megítélhető.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy számos kockázattal kell szembenézniük a költségvetés tervezőinek, egyrészt az idei költségvetés teljesülésében is vannak még kérdőjelek, ami meghatározhatja a jövő évi tartalékok méretét, és kérdéses a bejelentett 1500 milliárd forintos megtakarítás teljesülése is. Másrészt a világgazdasági hatásokban is számos, a magyar gazdasági növekedést, így a költségvetés mozgásterét is befolyásoló bizonytalanság van jelen, az olajáraktól az államkötvények hozamemelkedéséig.

Aradványi Péter, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője elmondta, a jövő évi 4,9 százalékos hiány nagyjából összhangban van a várakozásaival, szerinte megvalósítható lehet.

Emlékeztetett arra, hogy az eurófelzárkózási folyamatról szóló jelentésükben 5 százalék körüli mértéket prognosztizálnak ahhoz, hogy a 3 százalékos hiány elérhető legyen 2029-30-ra.

Hozzátette, a gazdasági növekedés alakulásán sok minden múlik, kockázatot jelent, ha nem a vártnak megfelelően alakul a növekedés. Kulcskérdés lehet a globális hozamok alakulása is. Ha a régióhoz vagy a versenytársakhoz képest jóval nagyobb lesz a kamatkiadás, az problémát okozhat a költségvetésben.

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a 2027-re tervezett költségvetési hiánycél nagyjából megegyezik a piaci várakozások átlagával, a kormány tehát „hozta a kötelezőt”. Éppen ezért nagyobb piaci reakcióra nem számítanak a magyar eszközöknél.

Ugyanakkor a részletekből derül majd csak ki, hogy mennyire erős feltevésekre épül a költségvetés, azaz milyen mértékben tudja erősíteni az eurócsatlakozás hitelességét” tette hozzá.

Az OTP Elemzési Központjának vezetője, Eppich Győző közölte: a 2027-re kitűzött, 4,9 százalékos hiánycél fegyelmezett gazdálkodással reálisan elérhető, és várhatóan erősíti az euró várható magyarországi bevezetésbe vetett befektetői bizalmat.