A magyar lakosság többsége korszerűtlen, energiapazarló ingatlanban él, és rendkívül kiszolgáltatott az energiaár-változásoknak is – derült ki a Habitat for Humanity Magyarország friss lakhatási jelentéséből. A tanulmány az energiaválság következményeit és a rezsicsökkentés hatásait elemezte, valamint a hazai lakóépület-állomány korszerűsítésével kapcsolatos legfontosabb feladatokat gyűjtötte össze.
Koritár Zsuzsanna az InfoRádióban elmondta: azt vizsgálták, hogy az elmúlt két évben milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére és minőségére az energiaválság, továbbá a lakossági energiaárak alakulását is figyelemmel kísérték. A szakértő szerint sokan csak ebben az időszakban szembesültek azzal, mennyire rossz állapotban van energetikailag az ingatlanuk.
Számos háztartásban feleszméltek, mennyire korszerűtlen és energiapazarló otthonokban élnek.
Hozzátette: utánajártak annak is, mennyire vannak kitéve az emberek az energiaár-változásoknak. Mint fogalmazott, egyértelművé vált, hogy a fogyasztók nagy része „nincs felkészülve” az esetleges energiaválság okozta áremelkedésekre, illetve áringadozásokra.
Az energiahatékonysági szakértő úgy véli, a lakáskörülmények az életminőséget befolyásoló tényezők, így a korszerűsítés átfogó segítséget jelentene. „A jolly joker, a legjobb megoldás a lakóházak energetikai korszerűsítése lenne” – jegyezte meg Koritár Zsuzsanna.
Azt javasolja, hogy aki még nem tette meg, oldja meg otthonában a homlokzat, a falak és a tető szigetelését, valamint cserélje ki a nyílászárókat. Akinek elavult fűtésrendszere van az ingatlanában, az szereltessen be korszerűbb, energiahatékonyabb fűtésrendszert, vagy egy másik szintén
optimális lehetőség a hőszivattyús fűtésre való áttérés.
A szakértő kifejtette: ezt nyilvánvalóan nem minden háztartás tudja megengedni magának, mert egy-egy ilyen beruházásnak nagyon komoly költségei vannak. Az érintetteknek azt tanácsolja, hogy tudatosan és rendszeresen figyeljék az energiafogyasztást, gondolják át, miként lehetne takarékosabban eljárni. Ha például valaki hosszabb időre elhagyja az otthonát, célszerű lejjebb tekerni a fűtést. Koritár Zsuzsanna elmondta: az tapasztalható, hogy egyre inkább figyelnek erre a magyar emberek. „Jóval tudatosabb fogyasztás figyelhető meg idehaza, hiszen
a rezsicsökkentés módosítása óta eltelt időszakban jelentős földgázfogyasztás-csökkenés történt az országban”
– magyarázta.
Az Európai Unió meg akarja szüntetni az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget az energiatakarékosság, a beszerzési források diverzifikálása, továbbá a tiszta energiára való átállás felgyorsítása révén, ezért 2022-ben elindította a REPowerEU elnevezésű projektjét. A legfőbb célok a következők:
- a fosszilis tüzelőanyagok általános felhasználása csökkentésének felgyorsítása,
- a beszerzési források és útvonalak diverzifikálása,
- az uniós hidrogénpiac továbbfejlesztése,
- a megújuló energia fejlesztésének felgyorsítása,
- az európai gáz- és villamosenergia-hálózatok összekapcsoltságának javítása,
- az EU ellátásbiztonsági vészhelyzeti tervezésének megerősítése,
- az energiahatékonyság javítása, valamint a körforgásos jelleg előmozdítása.
Koritár Zsuzsanna elmondta: a jelenlegi tervek, illetve a már megvalósult lakossági támogatások alapján a következő négy-öt évben kevesebb, mint százezer magyar lakóingatlant korszerűsíthetnek. Ebben benne vannak azok a házak, lakások is, amelyeknél az elmúlt évben történt napelemes, hőszivattyús felújítás.
A REPowerEU-projekt mellett más operatív programok keretében is lehet szerezni támogatást ezekre a beruházásokra, ugyanakkor a szakértő szerint „nagyon kevés ingatlant céloznak meg”, mert ahhoz, hogy 2050-re elérjük a dekarbonizált épületállományt (fosszilis tüzelőanyag nélküli, takarékos fűtés),
legalább évi 100-130 ezer lakóingatlan felújítására lenne szükség.
Egy korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy egy átlagos háztartásban a vizes műveleteket végző berendezések fogyasztják a legtöbb villamos energiát, amelyek a számla 14 százalékáért felelősek. Közel ennyi energiát fogyasztanak a hűtésre használt készülékek, amelyek a szakértők mérései alapján a költségek 13 százalékát teszik ki. Nagyobb odafigyeléssel, gondosabb eszközválasztással és átgondoltabb szokásokkal, eljárásokkal azonban bőven van lehetőségünk tenni azért, hogy kisebb összeg szerepeljen a számláinkon.