A Gazdaságfejlesztési Minisztérium a múlt héten közölte, hogy a magyar munkaerő és a magyar lakosság védelme érdekében átfogó beavatkozásra van szükség a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodását és foglalkoztatását érintően, ezért a kormány új, még szigorúbb vendégmunkástörvényt készít elő. Ez pedig azt jelenti, hogy nem lép hatályba a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló, régebben elfogadott törvény november elsejétől.
Az átdolgozott szabályozás a tárca közleménye alapján „minden harmadik országból érkező számára egyértelművé fogja tenni, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni.”
Trükközések, átverések
A Trenkwalder Magyarország HR-szolgáltató kereskedelmi igazgatója szerint több oka is lehet annak, hogy így döntött a kormány. Nógrádi József úgy véli, a korábbi évek tapasztalatai alapján határozhatott így a kabinet. Az elmúlt időszakban 15 nációból érkeztek vendégmunkások hazánkba, több mint 27 cég élhet ezzel a lehetőséggel mint HR-szolgáltató. Hozzátette: számos példa volt arra a közelmúltban is, hogy ezen, harmadik országbeli munkavállalók azért ragadták meg ezt a lehetőséget, hogy
bejuthassanak az Európai Unió területére, majd eltűntek és nem vették fel ott a munkát, ahová eredetileg jelentkeztek.
Nógrádi József közölte: nem kizárható, hogy ezek a negatív tapasztalatok lehetnek a mostani kormányzati döntés hátterében, továbbá a lakosság ellenállása is arra kényszeríthette a jogalkotókat, hogy átláthatóbb, tisztább rendelkezést teremtsenek ezen a téren.
A Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója arról is beszélt az InfoRádióban, hogy jellemzően melyek azok a küldő országok, amelyek esetében előfordult, hogy a toborzott munkaerő nem érkezett meg végül a magyarországi foglalkoztatóhoz.
„Azon országokból érkezők voltak ilyen szempontból veszélyesek, akiknek a diaszpórája már megtalálható Magyarországon” – mondta.
A kilencvenes évektől kezdődően elég jelentős számban gyarapodott a kínai és a vietnámi kolónia Magyarországon. Nógrádi József tájékoztatása szerint több olyan jelentés is befutott hozzájuk főként vietnámi munkavállalókról, akik ugyan a küldő országban felszálltak a repülőgépre, de aztán nem jelentkeztek a munkaadónál.
Ukrajnából érkezik a legtöbb vendégmunkás hazánkba
Nógrádi József emlékeztetett: már évek óta van lehetőség külföldiek – köztük harmadik országból érkezők – magyarországi foglalkoztatására, de még mindig alacsony ezen munkavállalók aránya. Mint mondta, ma a Magyarországon dolgozó ukránok száma például alig haladja meg a 30 ezret. Hazánkban 2021-ben egy törvénymódosítással jelentősen megkönnyítették kilenc ország állampolgárainak a magyarországi munkavállalását. Ezek a következők: Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró.
Nógrádi József elmondta: az elmúlt két évben a balkáni régióból és Dél-Amerikából nem igazán történt jelentős beáramlás,
inkább közép-ázsiai országokból, volt FÁK-államból (Kazahsztán, Kirgizisztán, Fehéroroszország) és Délkelet-Ázsiából (Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám) érkeztek vendégmunkások.
Tavaly a Fülöp-szigeteki munkavállalók száma például 1700 volt Magyarországon. A Trenkwalder Magyarország kereskedelmi igazgatója hozzátette: az összes ázsiai országból hazánkba érkező dolgozók száma nem haladja meg a 30 ezer főt, ami azt jelenti, hogy 100 ezer alatt van a külföldi munkavállalók száma idehaza.
Magyarországon egyébként a becslések szerint 100-150 ezer azonnal betölthető üres állás van, de a munkaerőigénye ennél lényegesen nagyobb a hazai gazdaságnak.