A nagyböjt után, húsvétkor nagyobb mennyiséget eszünk, és a hús is visszakerül az étrendbe, sonkával, tojással ünnepelve. A dietetikus hangsúlyozta: fontos a fokozatosság, és nem szabad úgy hozzáállni az ünnepi finomságokhoz, hogy addig eszünk, amíg bírunk – annak sem, aki nem böjtölt. Dusa Fanny arra is felhívta a figyelmet, hogy
a húsvét nemcsak a tojásról és a sonkáról szól, hanem érdemes kellő mennyiségű zöldségköretet is fogyasztani,
hiszen ilyenkor a levelesek, az újhagyma, retek már az asztalra kerülhetnek, önmagukban vagy salátaként is.
Mennyi fogyasztható?
Étkezésenként 100-150 gramm sonkánál többet nem javasol a szakértő, és nemcsak a fehérjetartalma miatt – mert az például alacsonyabb, mint a sertésszűzé –, hanem a zsírtartalma miatt sem, ugyanis megterhelheti az epeműködést.
A tojás a fehérjetartalma miatt a húsnál előbb laktat, fogyasztásakor ugyanakkor szem előtt kell tartani a sárgája koleszterintartalmát, ami egyébként a tojás korától függ. Fiatal, a tyúk alól frissen kiszedett tojás estén a lecitintartalom a magasabb, míg idősebb tojásnál a koleszterin a több.
Bár általában heti hét tojásnál többet nem érdemes enni, húsvétkor ettől el lehet térni, de ilyenkor is a mérték a lényeg
– jegyezte meg Dusa Fanny. A koleszterin felszívódása pedig ilyenkor rostokkal, zabpehelly, -liszt és salátafélék fogyasztásával csökkenthető.