Későn kezdtek sprintelni Donald Trump és támogatói – bár az amerikai elnök masszív áttörést hozó gázai tűzszüneti erőfeszítése nyomán csütörtökön sokan ismét pedzegetni kezdték, hogy megkapja az idei Nobel-békedíjat, ez most mégsem jött össze.
Izraelben és Gázában is ünneplés fogadta csütörtökön, hogy a Trump-féle kényszerítő diplomácia nyomán a Hamász belement az összes izraeli túsz – élők és halottak – hazaküldésébe, míg Izrael abba, hogy leállítja az offenzívát és fokozatosan kivonul a területről – úgy, hogy a részletekről később állapodnak meg.
A Nobel Bizottság szabályai szerint januárban járt le a határidő, amikor elő lehetett terjeszteni egy-egy személy jelölését a díjra, és nem lehetett tudni, hogy az amerikai elnök a listán van-e.
Pénteken kiderült, hogy az idei díjazott María Corina Machado, a tavalyi választások óta jobbára rejtőzködő, venezuelai ellenzéki vezető. Őt „a demokratikus jogok fáradhatatlan harcosának” nevezték, akit „a diktatúrából a demokráciába vezető igazságos és békés átmentért folytatott küzdelméért” továbbá „a polgári bátorság egyik legkülönlegesebb példájaként” ismertek el.
Érdekes módon ő Nicolas Maduro venezuelai elnök egyik legfőbb ellenfele, ahogy Donald Trump is, akinek kormányzata „a világ egyik legnagyobb drogkereskedőjének” titulálta Madurót és 50 millió dolláros jutalmat ajánlott fel a letartóztatásához vezető információért.
Trump jelöltségét az utolsó pillanatban – feltételesen – megtámogatta Ukrajna is. Volodimir Zelenszkij elnök közölte: ha országa nagy hatótávolságú Tomahawk robotrepülőgépeket kap és létrejön a tűzszünet Oroszországgal, Trump mögé állnak, hogy elnyerje a Nobel-békedíjat.
„Nem lesz könnyű a háborút lezáró terv, de bizonyosan ez az előrevezető út. Ha Trump ezt megadja a világnak, akkor igen, jelölni kell a Nobel-békedíjra. Ukrajna nevében mi jelölni is fogjuk” – mondta Volodimir Zelenszkij.
A díjért maga az amerikai elnök is kampányolt, aki azt állítja, hogy mostani, második hivatali időszakában már hét háborút segített lezárni. „Nagy sérelem lenne országunknak” – mondta tábornokai előtt szeptemberben, „ha nem én kapnám idén a díjat”.
Hétfőn Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „körülbelül meghozta a döntést a Tomahawkokról”.
Közben – meglepő módon – Moszkva is hajlott arra, hogy támogassa az amerikai elnök Nobel-békedíját.
Putyin elnök egyik vezető külpolitikai tanácsadója, Jurij Usakov „szörnyeteg ötletnek” nevezte Zelenszkijnek a Tomahawkokhoz kötött feltételét, magát az ukrán vezetőt pedig lehülyézte, amiért fegyverszállításhoz kötötte a békedíj-felterjesztést. Viszont azt mondta: ha Oroszországot megkérdeznék, akkor Trumpot támogatná.
A pénteki döntés azt jelenti, hogy az amerikai elnöknek egy további évet kell várnia, hogy kiderüljön: megkapja-e a rangos kitüntetést. Elődje, Barack Obama nyolc hónapnyi elnökség után lett Nobel-békedíjas, Trump szerint úgy, hogy „egyáltalán nem tett semmit érte”.