Megjegyzései alapján nehéz elképzelni, hogy egykor ő volt az, aki kedélyesen együtt hamburgerezett az amerikai elnökkel és hazáját képviselte az akkor még létező G8-as csoportban. Dmitrij Medvegyev az ukrajnai háború kitörése óta az orosz politikai élet első számú „beszólója” lett – különösen a nála sokkal színesebb, de hasonlóan hátborzongató szövegeiről ismertté vált Vlagyimir Zsirinovszkij halála után.
A korábban atomcsapással is fenyegetőző volt orosz államfő és miniszterelnök most azt nevezte az orosz politika hosszútávú céljának, amit Moszkva legvehemensebb bírálói kívánnak neki. Az orosz Biztonsági Tanács helyettes vezetője szerint ez
az Egyesült Államok szétesése vagy egy teljesen egyenrangú ellensúly létrehozása, és a Nyugat – benne Európa – olyan szintű megalázása, hogy az ne legyen többé ellenséges Moszkvával.
Dmitrij Medvegyev közölte: nem lehet szövetség Oroszország és a Nyugat között, mivel a nyugati országok állandóan meg akarják fosztani a jövőtől az orosz államot, ezért szerinte a szétszakításukra és a feldarabolásukra kell törekedni. Mindezeket egy nappal azután mondta, hogy Nagy-Britanniában adásba került az orosz nagykövettel készített interjú, amelyben ugyan a diplomata a hazája ellen folytatott proxyháborúval vádolta meg Londont, de a beszélgetés végén azt mondta, hogy a két ország rendezheti a viszonyát.
A keményebb hangnemet megütő Dmitrij Medvegyev szerint „a Nyugat megalázása” után csak egyetlen cél lehet: az Egyesült Államok szétesésének elérése vagy minimum olyan ellensúly létrehozása, amely a Szovjetunió és a Varsói Szerződés idején volt. Ebben szerinte a Sanghaji Együttműködési Szervezet és a BRICS-csoport segíthet.
A korábbi orosz elnök azzal érvelt, hogy
„az egyensúly nélküli világ a jelenlegi realitások közepette tíz év múlva összeomlik, és ha a Nyugat ezt nem ismeri fel, akkor mindenkinek befellegzett”.
Szeptemberben pedig úgy fogalmazott, hogy az olyan NATO-tagországok helyén, amelyek „megelőző csapást fontolgatnak Oroszország ellen, csak egy nedves folt marad”, mert Moszkva taktikai nukleáris fegyvert vethet be az ilyen kijelentéseket tevő államok ellen.
Ebben az esetben érvénybe lépne a NATO kollektív védelemről szóló 5. cikkelye, amelynek lényege, hogy amennyiben egy tagállamot támadás ér, az az egész szövetséget éri, és minden tag köteles támogatni a megtámadott felet. A pont célja nyilvánvalóan az elrettentés, annak demonstrálása, hogy bármely NATO-tag elleni támadás a teljes katonai szövetség elleni offenzívával ér fel.
„Mérlegeljék, hogy mit beszélnek” – figyelmeztetett Dmitrij Medvegyev. Az orosz Biztonsági Tanács alelnökének mostani nyilatkozata előtt néhány nappal Vlagyimir Putyin az orosz nukleáris doktrína módosítását javasolta, amely szerint egy nem atomhatalomnak egy atomhatalom támogatásával történő, Oroszország elleni támadását közös agressziónak kell venni.
„Még a hagyományos fegyverekkel indított ilyen támadásnál is mérlegelhető lenne az orosz atomfegyver bevetése” – fogalmazott az orosz elnök.