Manapság Ruanda turistacélpont; kevesen emlékeznek az 1990-es évek népirtására. Nagy-Britanniában azért került szóba a közép-afrikai ország, mert a kormány alkut kötött vele, hogy ügyük elbírálásáig fogadja be a brit határt illegálisan átlépő menedékkérőket.
Rishi Sunak miniszterelnök egyik nagy ígérete az, hogy „megállítja a csónakokat”, amelyeken évente több tízezer migráns érkezik a francia partokról. Hétfőn tragikus módon öt bevándorló fulladt a La Manche-csatornába, és
a törvény bírálói szerint a Ruandába való kitoloncolás nem rettenti el az illegális határátlépőket.
Ruandába óvatosan beszélnek a britekkel kötött alkuról, amelynek értelmében az ország öt év alatt néhány száz millió dollárt kap. Az al-Dzsazíra – katari székhelyű hírtelevízió – helyieket kérdezett; egy 35 éves nőnek tetszett az egyezmény, mert annak révén az ország pénzhez jut és több közalkalmazotti állás jön létre. Egy 45 éves taxisofőr már azt mondta, hogy jól, de rosszul is elsülhet a dolog: lehet, hogy a helyieknek több munkájuk lesz, de a migránsok versenytársaik lehetnek a munkaerőpiacon.
A ruandai kormány is elismerte, hogy a Nagy-Britanniából érkező menedékkérőket tanfolyamokra küldik és munkát vállalhatnak. Megjegyzendő, hogy a közép-afrikai országban átlagosan 15 százalékos a munkanélküliség, ami a fiatalok körében már 20 százalékos.
A név nélkül nyilatkozó helyiek már nem tapsolnak a britekkel kötött egyezménynek: „ezek az emberek egy jobb élet reményében mentek Nagy-Britanniába, nem azért, hogy ide szóló jegyet kapjanak” – mondta a főváros, Kigali egyik középkorú férfi lakosa. „Ad nekik a kormányunk munkát? Nem szórakozni mentek a britekhez... gondolják, hogy ha ide jönnek, olyan életük lesz, mint a briteknél lett volna?” – kérdezett vissza.
Elemzők szerint azzal, hogy a politikailag kényes illegális bevándorlás témáját „áthelyezték” egy messzi országba, a britek még nem nyertek.
A kezdeti, több mint 700 millió dollár után, a brit adófizetőnek minden egyes átszállított menedékkérő 2,2 millió dollárjába kerül majd.
„Nem tudunk nekik munkát adni. Mi lesz velük, ha elfogy a britektől kapott pénz?” – vetette fel Ruanda egyetlen, a parlamentbe beválasztott ellenzéki politikusa, Frank Habinenza. A Világbank számítása szerint az ország 13 millió lakosának fele napi két dollárból él.
Ahogy Kigali lakossága rohamosan bővül úgy súlyosbodik a lakhatás ügye, ami ellenérzéseket váltott ki a britekkel kötött programmal szemben. Különösen, hogy a kormány felszámolta az illegális lakóhelyeket, ami több ezer embert tett hajléktalanná.
Bár a brit kormány „biztonságos országnak” kiáltotta ki Ruandát, a brit Legfelsőbb Bíróság nem osztja ezt a véleményt. Ruanda jelenleg is 135 ezer afrikai menekültet fogad be; az egyik táborban csak naponta egyszer kapnak enni és nincs iskola a gyerekeknek. De a britek szerint a tőlük kitoloncolt menedékkérők ennél jobb körülmények között élnek majd.