- Közel-Kelet-szakértő: az iráni atomlétesítményben történt incidens egy sorozat része
- Teherán szerint terrorcselekmény történt a natanzi urándúsítóban
- Üzemzavar volt Irán újonnan beindított urándúsítójában
- Irán nem titkolja, szintet lép atomprogramja
- Irán belehúzott az urándúsításba
- Ott folytatta az urándúsítást Irán, ahol abbahagyta
Alig közölte Irán a múlt héten, hogy 150 új urándúsító centrifugát helyez üzembe, másnap rejtélyes áramszünet és tűz bénította meg a Natanz városban található nukleáris létesítményt.
Teherán azonnal kibertámadásra gyanakodott és az izraeli Moszad titkosügynökséget vádolta meg. Gyanúját csak erősítette, hogy 2010-ben – a feltételezett amerikai–izraeli együttműködés nyomán létrehozott és – a maga nemében zseniális Stuxnet számítógépes vírust szabadították rá a natanzi telepre.
A Stuxnex képes hosszú ideig tetszhalott állapotban maradt, majd
amikor aktiválódott, túlpörgette az urándúsító centrifugákat, miközben olyan mérési adatokat szolgáltatott a személyzetnek, mintha minden rendben lett volna.
Több ezer iráni centrifugát tettek így tönkre, és visszavetették a lehetőséget, hogy az Iszlám Köztársaság nukleáris fegyverben felhasználható hasadóanyaghoz jusson – még akkor is, ha Teherán váltig állítja, hogy atomprogramja csak békés célokat szolgál.
Tavaly nyáron rejtélyes robbanás okozott tüzet egy natanzi centrifuga-összeszerelő üzemben, novemberben pedig meggyilkolták Teherán egyik vezető atomtudósát, Mohszen Fakrizadehet – ezeket az eseteket Irán az izraeliek számlájára írta, viszont most először, egyenesen Zsavad Zarif külügyminiszter mondta azt, hogy
„bosszút állnak” Izraelen.
Teherán szerint a szabotázzsal akarták aláásni Irán és a nagyhatalmak újraindult tárgyalásait a 2015-ös atomalkuról. Ennek lényege: Irán visszafogja nukleáris tevékenységét, cserébe pedig visszafogják a gazdaságát bénító szankciókat. Csakhogy a már leköszönt amerikai Trump-kormányzat kilépett a megállapodásból, és visszahozta az Irán elleni kemény intézkedéseket. Sőt, büntetni kezdte azokat az európai cégeket is, amelyek Iránnal üzleteltek.
Mindez hátteret szolgáltatott egy sor incidenshez – Iránban az üzemanyag-áremelések miatt tüntetések robbantak ki, amelyeket a hatóságok brutálisan levertek. A tengeren egymást érték a szaúdi, iráni és más külföldi hajók elleni szabotázsakciók.
Az iráni vezetés közben közölte: elkezdi figyelmen kívül hagyni az atomegyezményt és fokozni nukleáris tevékenységét
válaszul arra, hogy gazdaságát bénítják a büntetőintézkedések.
Zarif iráni külügyminiszter szerint izraeli vezetők nyíltan közölték: nem akarják, hogy feloldják az Irán elleni amerikai szankciókat. „A cionisták megkapják a választ – az atomprogramban elért további eredményeinkkel” – mondta parlamenti képviselők előtt. Emellett azt mondta: nem esnek bele abba a csapdába, hogy elsétáljanak a nagyhatalmakkal folytatott tárgyalásoktól, amelyek az amerikai szankciók feloldásához vezethetnek. Zarif ugyanakkor utalt arra is: Natanz felpörgetésével Teherán tárgyalási pozícióit akarták erősíteni. „Natanzban most már fejlett centrifugákat állíthatunk üzembe, amelyek urándúsítási kapacitása sokkal nagyobb, mint a korábbiaké” – mondta.
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök a szokásos módon nem volt hajlandó kommentálni az esetleges szabotázs tényét, de hétfőn annyit mondott: országa soha nem fogja hagyni, hogy Iránnak atomfegyvere legyen.