Bűnbak lett a szavazatszámláló tanárokból Fehéroroszországban

„Csak akkor lesznek megismételt választások, ha megöltök” – mondta gyári munkásokkal vitatkozva Aljakszandr Lukasenka, miközben ők azt kiabálták neki: „menj el”.

Lukashenko's answer was reportedly this, via @tutby:

"Are you saying the elections were unfair and you want fair ones? Here's your answer. We had an election. There won't be any other elections until you kill me." https://t.co/WLi8BIc7Ga

— max seddon (@maxseddon) August 17, 2020

A több, mint negyedszázada kormányzó belarusz elnököt a demokráciákban szokatlanul magas - 80 százalékos - szavazati aránnyal választották újra. Vele szemben, a szomszédos Litvániába menekült és az ellenzéki jelölt szerepébe csöppent Szvjatlana Cihanouszkaja mindössze 10 százalékot ért el a hivatalos adatok szerint.

Szvjatlana Cihanouszkaja férje lett volna az egyik ellenzéki induló, de kizárták, őrizetbe vették, feleségét viszont nem akadályozták. Ő arról beszélt, hogy több, mint 50 szavazóhelyiségben többszörösen megverte Lukasenkát – azaz, az eredményeket meghamisították. Ha nem csalnak, akkor ő szerzett volna 60-70 százalékot – állította.

A politikai szárnyait még csak most próbálgató Cihanouszkaja nem tűnik jóval nyugatbarátabbnak a Moszkva és nyugati hatalmak között lavírozó Lukansenkánál. Nem tiltakozik harcosan például a Krím elcsatolása ellen vagy a melegjogok mellett, viszont elítéli a hatalom által alkalmazott erőszakot.

Az „Európa utolsó diktátorának” nevezett, de eddig relatív jólétet biztosító Lukasenka ellen utcára vonuló tüntetők közül 6000 embert több napra őrizetbe vették, egy részüket brutálisan megverték. Ketten meghaltak. Az elnök távozását követők szerint pedig ebben felelőssége van a fehérorosz tanároknak is, akik egy része az iskolai választóhelyiségekben számolta a szavazatokat.

Az RBK orosz portálnak nyilatkozó egyik tanár szerint más iskolákban tanító kollégái vagy a nyomásnak engedve vagy önként segítettek „helyes” végeredményt kihozni a szavazatszámlálás során. Szerinte felvételek is vannak arról, hogy hivatalnokok emlékeztették a tanárokat arra, mit várnak tőlük.

„A portásoknak meg azt mondták, hogy ne engedjék be a megfigyelőket” – mondta Marina Cserkasz, a 12-s számú gimnázium tanára, aki szerint az ő intézményükben nem volt nyomásgyakorlás. A 13-as számú gimnáziumban augusztus 14-ig tanító Natalija Bilina szerint náluk volt, de nem minden tanár engedett.

„Szeretném, ha tudnák, hogy nem mindenki vett részt benne.

Dühítő, hogy emberek weboldalakat publikálnak az összes tanár nevével. Nem szégyellik magukat? Azokat is fenyegetik, akik nem vettek részt a törvénysértésekben. Igen, tény a hamisítás, de ne tegyenek egyenlőségjelet a tanár és a hamisító közé” – mondta.

A fehérorosz tanárok egy része is a felvonulók között van, de úgy tűnik, a buzgó aktivisták egy része „járulékos áldozatot” csinált belőlük.

Az egyik ilyen pedagógus arról beszélt, hogy az iskolák 80-100 fős kollektívájából általában 3-6 tanár ült a szavazatszámláló bizottságban és nem fair ezért kollektíven elítélni az oktatókat. A tüntetők egy része úgy fejezte ki nemtetszését a szerintük a Lukasenka-rendszert hatalmon tartó tanárokkal szemben, hogy az iskolák kerítésére aggatták bizonyítványaikat és diplomáikat.

Közben több fehérorosz gyárban és üzemben indultak sztrájkok, bár a cégvezetés általában tagadja a munkabeszüntetés tényét. Sztrájkolnak az állami tévénél is. Az újdonsült ellenzéki vezér Szvjatlana Cihanouszkaja pedig közölte: kész átvenni az ország irányítását.