- „Hatalmas adatbuheráló gépezetet” bocsátott fel a NASA az űr egy kiváló pontjára – részletek Kiss László csillagásztól
- A földtől 1,6 millió kilométerre áll munkába ez a bonyolult szerkezet
- Űrkutatási fordulat Amerikában: űrakadémia jön létre
- Valami egészen különleges indul az űrbe – magyar szakember is dolgozott rajta
- Csillagászati bejelentést tett a tudományos és technológiai miniszter
Az ELTE közleménye szerint a korábbi sikeres projektek eredményeire építve az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézete és a HUN-REN CSFK Csillagászati Intézet olyan validált modellezési, illetve szimulációs és szoftveres megoldásokat fejleszt a következő években, amelyek támogatják a kommunikációt, a navigációt, a távérzékelést és az űrbiztonságot.
A projekt a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból meghirdetett, Misszióvezérelt Nemzeti Laboratóriumok továbbfejlesztése című pályázat keretében nyert támogatást, és egy olyan, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudásműhely koordinálja, amely sokéves munka eredményeként épülhetett ki az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetben.
A nyertes pályázat az „űrtechnológiák” társadalmi kihívására reagál, célja, hogy erősítse Magyarország tudásalapú versenyképességét a világűr békés célú hasznosításához szükséges módszertani és adatfeldolgozási kapacitásokkal.
Az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézetében létrejövő új nemzeti laboratórium koordinációját Pásztor Gabriella, az Atomfizikai Tanszék vezetője látja el. A projekt szakmai előzményét a korábbi asztro- és részecskefizikai kiválósági programok (FIKP és TKP) adják.
Frei Zsolt, a projekt vezető kutatója a közleményben ismertette: az új laboratóriumban az alapkutatások mellett az ipari alkalmazásokra és a piaci hasznosításra is erőteljesen fókuszálnak.
Tájékoztatása szerint az ipari hasznosítás érdekében megerősítik a már működő, az ESA BILAR projekthez kapcsolódó AdCoelum Kft.-t, valamint egy új spin-off vállalat létrehozását is tervezik, amely az Európai Űrügynökség (ESA) LISA missziójához kapcsolódva nyújt majd szolgáltatásokat a gravitációs hullámok tanulmányozása terén.
Pásztor Gabriella koordinátor hozzátette: a program kiemelt lehetőségeket biztosít a pályakezdő kutatók és fizikus hallgatók számára is,
akik tanulmányaik alatt közvetlenül kapcsolódhatnak be nemzetközi kutatásokba és intézményeken átvelő együttműködésekbe.
A programban további tizenhárom projekt nyert támogatást. A 2026-ban induló projekt várhatóan 2030-ig tart.